Matthew 9

Yesuné tiki da̧amui whi̧ wisirale fo

(Mak 2:1-12, Luk 5:17-26)

Atéró, Yesu a̧ wȩi nukupaae biti̧ holóló, ai wȩi kȩla tȩyóló a̧ betere be huluapaae felepó. Atéró a̧ aimó betepa, mepaae whi̧rapené beta̧ tiki da̧amui whi̧ besekȩtamo turó Yesu beterepaae beleyóló walepó. Atétepa atima kisipa tiki tiróló wale ala Yesuné kolóló, kale tiki da̧amui whi̧paae duraalu, “Ti naale-ó, naao dowi ala kwia mió ya̧lo i kemeratapa whaalia ini, naao hosaa diriyóló dua betae,” yalepó.

Ai fo depa, mepaae Moses-né ere fo yó mótu betere whi̧rape atima kisipanétei duraalu, “I whi̧né a̧ Kótó kaae beterapóló du betere foné, Kótóné doi doróló faletu beterapó,” yalepó.

Yesuné atimané atéró mutere kisipa kolóló duraalu, “Diaao̧ atei kaae dowi kisipa noatepa mutu bitu de? Fo tamo mulapa, so whi̧né taleyóló mé fo diaao̧ enére? Naao dowi alamó saaire kwia ya̧lo aluratapó fo enérepé, ya̧ turukó horóló naao besekȩ sóró fae fo enére? Dia̧ tuȩ́ tekeyóló kisipa yae. Atérené i haemó betó mole so whi̧né dowi ala kwia tokó̧ló aluraaire fotoko̧ Whi̧né Naalemané su̧mó bulapóló, kisipa muó̧pólópa,” kale whi̧paae, “Ya̧ turukó horóló naao besekȩ sóró bepaae fae,” yalepó. Ti fo depa, kale whi̧ turukó holóló ama besekȩ sóró bepaae felepó. Atétere ala aimó betó mole so whi̧ feané kolóló, atima doasi hokomó sókó furaalu sira yalepó. Mo whi̧né etei kaae ala yó̧póló Kótónétei sóró beteró beterapóló, ama doi hale sóró horalepó.

Yesuné Matyupaae a̧ sya ape yale fo

(Mak 2:13-17, Luk 5:27-32)

Atéró Yesu a̧ ai hae tiki taaróló fu betalemó,takis moni siré kotere whi̧ Matyutakis moni saairaalu, tȩne furu bemó betepa kelalepó. Atépa ama a̧paae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” depa, kale sekȩ́ a̧ turukó horóló Yesu sya felepó.

10 Atéró, Yesu a̧ kale whi̧ Matyuné bemó betepa,takis moni siré kotere whi̧raperó mepaae dowi ala dere whi̧rapetamo mo turó wóló, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo fea touyóló o̧la nuku beterepó. 11 Atéró o̧la nuku betepa, mepaae Farisi whi̧rapené kolóló ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ yó matere whi̧-a,takis moni siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamotei, noatepa o̧la beta̧mó nuku bitu de?” yalepó.

12 Ai fo wosóló Yesuné duraalu, “Kisi daanire so whi̧dokta beterepaae fumi, kisi daale so whi̧maaté fua dapó. 13 Kótóné asȩyóló muló betere fo i ape. ‘Simó suku̧laa dalóló ha̧le matere ala Kótóné a̧ saai doasi hȩkeseni, ko̧lené sinóló ha̧le tao sere ala depa, ti a̧ mo doasi hȩkeserapó,’ erapó. Térapa dia̧ fóló, ai ere fo bete wosóló kisipa tekeyae. Ti ȩ waleteita, donoi ala dere so whi̧paae ape yaai anitei dowi ala dere so whi̧paae ape yaai walepó,” yalepó.

O̧la weyóló ha̧le betere ala

(Mak 2:18-22, Luk 5:33-39)

14 Téró, Jon-né yó matere whi̧rape Yesu beterepaae wóló a̧paae woseturaalu, “Da̧ró Farisi whi̧rapetamota me sukamó o̧la weyóló ha̧le bitua depatei, naao yó matere whi̧rapemo o̧la weyóló ha̧le bitinitere-a, noatepa de?” yalepó.

15 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Kale so dokaaire whi̧ a̧ ama fulumu whi̧rapetamo ha̧le betepatei, ama fulumu whi̧rape dekȩtu moló̧mó betaaloé? Téni, nalo kale so dokore whi̧ mené dapesó fupa, ti ama fulumu whi̧rape atima o̧la weyóló ha̧le betaalo ai ape.

16 Mo whi̧ beta̧nékélé, kisi kuti kwia sóró si kutitamo nomotumipó. Ti noatepae, kisi kuti kwia sóró deraakele kutitamo dakoróló nomonalemó, momó bisa̧ae fóló mo ti fake yaalopó. 17 Whi̧ beta̧nékélé, kisiwain wȩi tepeturaalu, upulé moi hupu sekaȩné nomóló mole wutimó tepetumipó. Atéró tepetepa, ti kale moi hupu sekaȩmó tepeyalewain wȩi tóputuraalu, fulukó fóló wȩi sunée faalopó. Atéyao̧sóró, atima kisiwain wȩi tepeturaalu, ti kisi hupu sekaȩné aleale wutimótóróti tepetua dapó. Atétepa, ti kale wutiró wȩitamo wusuró mo wisiyóló muó tawaalo ai ape,” yalepó.

Yesuné folosóró beta̧ so wisiróo, senaale kepaaróo yale ala

(Mak 5:22-43, Luk 8:41-56)

18 Atéró ama fo teó du betepatei, beta̧ doasi topo whi̧ wóló a̧ daalemó bukutiri teya̧ró bitu duraalu, “Doa whi̧-ó, ya̧lo senaale mo miótóróti sinalepó. Téyaletei, ya̧ wóló ama tikimótamo naao naase mulatepata, ti a̧ mo kepaanérapó,” yalepó. 19 Atétepa Yesu a̧ turukó horóló kale whi̧tamo fupa, ama yó matere whi̧rapekélé felepó.

20 Até deretamo, beta̧ so wéliéné du betepatei, 12 ba fo kemere so Yesuné sisóró sókó wóló, ama deró betere kuti salemó wolaayalepó. 21 Kale soné ama i kisipa mualepó. “Ya̧lotamo ama kuti salemó wolaatepa, ti ya̧lo kisi bete su̧mó wisiyaalopó.”

22 Tétepa, Yesu a̧ fetée fóló kale sopaae duraalu, “Ti senaale-ó, naao kisipa tiki tirale alané naao kisi bete wisiralepa, hosaa tua̧mó sekȩni, diriyóló dua fae,” yalepó. Ai fo deremótóró kale soné kisi bete mo ti wisiyalepó.

23 Atéró, Yesu a̧ kale doasi topo whi̧né be dolopaae sókó felemó, so whi̧ fea fo tiki whaa du bitu, fó wuti hale yóló moló-u du betepa kelalepó. 24 Até du betepa, Yesuné atima foné sóró duraalu, “Ai senaaleta sukuni, a̧ noke firapa dia̧ taae fae,” deremó atimané a̧ do̧ nalalepó. 25 Atéró, ai touró betere so whi̧ fea belapaae ho̧kó deróló, Yesu a̧ kale senaale mole be dolopaae fóló, kale senaalené naasemó tao salemó, a̧ mo ti suka̧letei momó kepaayalepó. 26 Atéró, Yesuné i ala yalepóló, ai be hulua feapaae deté kwȩyóló fakeralepó.

Kele dilikire whi̧ tamoró ko̧ló nomone whi̧tamo wisirale fo

27 Atéró Yesu ai be taaróló fu betalemó, kele dilikire whi̧ tamoné a̧ sya wou fo fakeyóló duraalu, “Depit-né deté yale whi̧né Naalema-ó, naao da̧mo ko̧lené sukutu tao sae,” yalepó.

28 Atétepa, Yesu a̧ be tua̧paae sókó fi tikimó nalo kale kele dilikire whi̧ tamo a̧ beterepaae wapa, atimaamopaae woseturaalu, “Ya̧lo diaamo su̧mó wisiranérapóló kisipa mute?” depa, atimaamoné duraalu, “Tale-ó, naao fotoko̧né da̧mo mo su̧mó wisiranérapó,” yalepó.

29 Ai fo depa, ama kale whi̧tamoné kelemó wolaa yóló duraalu, “Diaamoné kisipa tiki tiró betereteiné i wisiratere ape,” yalepó. 30 Ai fo yalemó, kale whi̧tamoné kele fisa̧ae fóló wisitepa Yesuné atimaamopaae fo mulóló duraalu, “Ya̧lo diaamopaae i erale ala so whi̧paae momókó deté kwȩyao̧se,” yalepó. 31 Téyaletei, atimaamo be hulua feapaae fóló, Yesuné i ala yalepóló deté kwȩyóló fakeralepó.

32 Atéró kale whi̧tamo fi tikimó, dowi kepe tepeyóló bituraalu ko̧ló nomóló fokélé initere whi̧ beta̧ Yesu beterepaae dapesó walepó. 33 Atétepa, Yesuné kale dowi kepe dóló ho̧konaletikimó, kale ko̧ló nomóló betale whi̧tei, fo kaae sóró yalepó. Atéteremó, so whi̧ feané kolóló siraturaalu, “Take bitiré wale alimó etei kaae ala Israel hae kwiamó depa mo kolókélé inipó,” yalepó.

34 Ai fo depa, kale Farisi whi̧rapené duraalu, “Ai dowi keperape dóló ho̧konaleteita, dowi keperapené doasi topo whi̧né fotoko̧ratepa, dóló ho̧konótua dapó,” yalepó.

Kótóné kutómó o̧la dekéró u̧lumépatei saaire whi̧ meipó

35 Atéró etéyalepó. Yesu a̧ doasi be huluapaaekélé, sawa be huluapaaekélé, ai be huluamó tȩ mole fo wosetere berapemókélé, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala i ape yóló, kale mió wosetere kisi fo wisi yó melaté kwȩyóo, mepaae tiki momaare whi̧raperó hepo daale whi̧rapetamokélé wisiraté kwȩyóo yalepó. 36 Téró, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae betó mupa kelalemó, atima tao saaire whi̧kélé meiruraalu, bokonaalesipsip hupurape ao̧yóló betó mupa, Yesu ko̧lené sukutu ama hosaamó salepó. 37 Atépa ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Kutómó ere o̧lata, mo dekéró u̧luméretei o̧la saaire whi̧ beta̧ doaló meipó. 38 Térapa, ai kutómó u̧lumére o̧la saaire whi̧rape dotonó̧póló, ai kutó Talepaae wosae,” yalepó.

Copyright information for `PPO