a3:1Apo 18:27; 2Ko 5:12
b3:21Ko 9:2
c3:3Kal 24:12; Ier 31:33; Ese 36:26-27
d3:6Ier 31:31; Ioa 6:63; 1Ko 11:25
e3:7Kal 34:29
f3:9Nag 27:26; Rom 1:17
g3:13Kal 34:33
h3:14-16Kal 34:34
i3:17Ioa 8:36; Rom 8:2

2 Corinthians 3

Bos apostolo di toptop káián hutngin kamkabat

a Ngádáh, gam hol on ngo gima apakta pas gim sang, be? Auh, kápte. Kápte gim sung tekes ngo na le i pákán ram uri narsá gam suri para agas gim. Má kápte gim parai si gam ngo gama le i pákán ram ngorer ur singin tan lite. Te á kálámul di longoi matngan tatalen ngorer, mái sár á gim kápte. b Má dánih á kángim pákán ram er tan kálámul di wásái? Wa gam sang á pákán ram a para agas gim má gim kipi pákán ram erei imi bál gim. Bos kálámul di mákái lain ninsin i gam, má a ngoro di wásái pákán ram er a para atalsa gim, má ngorer dák ruruna i kángim arbin. c Á gam gam ngoro pákán ram a le on ái Karisito, má kángim talar má suri tari. Kápate top i táit án le mák le i bos worwor minái. Ái Káláu koner a liu áklis, ái a tarwai Tanián máng kelsei kamu liu. Kápate le on i sepen hat ngorer i nagogon a tari si Moses. Kápte. A le on erei i bál gam ái rung gam ruruna on.

Bos táit minái gim parai sur gim má sur gam, gim parai mai mangan. Kabin gim kes mam Karisito, ái a atumran i kángim hol ngo ái Káláu na long arwat pasi dánih gim parai sur gam. Á gim kápte gim kaiang pasi ngo gim arwat suri longoi him minái. Ái sár ái Káláu masik a arwat suri arakrakai i gim suri gimák long artálár pasi. d Ái Káláu ákte obop gim má gimá toptop káián i lalin hutngin kamkabat. I hutngin kamkabat minái, kápte git taram i nagogon er ái Moses a le páptai alhirá sang, ái sár git taram i Tanián a Pilpil. Nagogon erei a tus inngas tari minat si git. Káp kán te rakrakai suri tari liu si git ngorer a lu longoi i Tanián a Pilpil, koner a tari liu muswan er a kis áklis.

Minmáir hutngin kamkabat ​a tuan sorsorliu

e Gamáte talas ngo hirá ái Moses a kipi nagogon si Káláu. Ái Káláu a le i kán nagogon uri aru sepen hat mák tari si Moses, mái Moses áng kip asosih on ur singin matananu Israel. Kabin ákte tiklik má mam Káláu ái Moses, aur a talápár mai talsán minmáir i Káláu. Talápár erei ákte turpasi bokoh hanhan má, ái sár matananu káp sang di arwat suri da mákái aur ái Moses. I pákánbung erei ái Káláu a tari bos nagogon er a le on, má a hut mai lala minmáir, mái sár kápte ngo kán talar suri na aliu pas git. A tari ái Káláu suri ák inngas git ngo gita mat kabin kápgite arwat suri mur arwat pasi. Mái sár hutngin kamkabat gimáte kipi uri narsá gam mai rakrakai káián Tanián, ái Káláu a tari suri aliu git, má kamkabat er a hut mai minmáir a lala rakrakai taladeng. f Torahin kamkabat a wás palai kálámul uri minat, ái a hut mai lala minmáir i Káláu. Má hutngin kamkabat a tari nokwan má liu, ái a kuluk i diar i torahin, má a mon i tilik minmáir a sorsorliu sang. 10 Hutngin kamkabat ákte hut mai talsán minmáir i Káláu a tuan sorsorliu taladeng. Má pákánbung gita toh arwat pasi minmáir torahin kamkabat mai minmáir hutngin kamkabat, kápte gita engenges suri torahin kamkabat. Má sálán ngo hutngin kamkabat a tuan kuluk taladeng si diar. 11 A támin muswan ngo torahin kamkabat a lain táit. Mái sár, káksiai ngo a kuluk, ái Káláu ákte keles palai má. Má hutngin kamkabat ái Káláu kápnate kelsei, na kis áklis. Ái sang a tuan sorsorliu taladeng!

12 Má kabin gim ruruna ngo hutngin kamkabat minái kápnate bokoh pas, ngorer gimá mangan suri arbin mai lain arbin. 13  g Kápte gim ngoro Moses. Ái Moses a boroi aur mai sepen kaen suri matananu Israel kápdate mákái ngo talsán minmáir i Káláu ák lu bokbokoh má. 14  h Mái sár ái Káláu a akuron i kándi hol. A ngoro a bor kári mát di mai sepen kaen, má matngan bobor erei a bor kári kándi hol ák han pang onin. Onin i pákánbung di wásái buk si Moses má matananu dik longrai, bál di a laklak pagas. Kápate arwat singin tekes suri na long palai bobor erei tili kán hol. Mái sár i pákánbung ngo na tapriu sur Konom, ki ái Konom nák long palai má kán hol nák talas. 17  i Ái koner git hutngi ngo Konom, ái á Tanián a Pilpil. Ngo Tanián a Pilpil a mon i tekesá kálámul, kálámul erei a sengsegeng muswan. 18 Má git no er git káián ái Karisito, bobor er a bor kári kángit hol tungu, ákte bokoh má. Má pasi á ngorer git má arwat suri mákái má hol tangrai talsán minmáir i kángit Konom. Mái kángit Konom er, wa Tanián a Pilpil sang. Ái a lu ararkeles i git má gitá lu ngoro ái sang, má ngorer ninsin ái Konom ák lu pakpakta hanhan imi kángit liu.

Copyright information for `SGZ