a2:1Mat 24:11; Iut 4
c2:5Tgk 6–8; 2Pe 3:6
d2:6Tgk 19:24; Iut 7
e2:7Tgk 19:1-16
i2:15Lál 22:7; Iut 11; Apa 2:14
j2:16Lál 22:28-35
l2:20Mat 12:45
m2:21Luk 12:47-48
n2:22Kis 26:11

2 Peter 2

Bos angagur án tám aratintin ​má kándi tatalen

a Hirá sang a mon á bos angagur án tám worwor tus di liu i katbán matananu si Káláu. Má na mon mul i bos angagur án tám aratintin i katbán i gam. Da parai ngo aratintin muswan á di parai, mái sár da parai angagur. Kándi angagur án aratintin na tok sáksáknai bál di ái rung di ruruna i kándi angagur. Bos tám angagur án aratintin minái, káksiai ngo ái Iesu ákte asengsegeng pas di, mái sár na laklak i kándi hol suri utung Iesu ngo kándi Konom, má dák lu aratintin kodong má parai worwor ngoromin ngo, “Gama taram i Iesu ngo kápte, a kuluk sár.” Má káp melek má, ái Káláu nák long sáksákna di. Marán te tám ruruna da mur i bos angagur án tám aratintin má dák mur i kesá matngan durwán tatalen sár di lu longoi. Mái rung kápte di ruruna, da mákái ngorer má dák para sáksáknai pinpidan si Káláu. Bos tám aratintin minái da lala kon suri marán táit má dák agur gam mai tan pukpuksa er a tikbut pas tili kándi holhol sár má kápate támin. Da longoi ngoromin suri gamák supan di mai tan táit er di nem on. Mái sár tungu sang ái Káláu ákte atri nagogon uri di mák hol páksi ngo na amosrah i di. Ái Káláu kápate boptin, ákte eran pagas má na amosrah i di sang ngorer ákte parai.

b Mákái! Ái Káláu kápate tu mákmák palai á sápkin tatalen káián bos angelo er di ngákngák on. Auh, kápte. A kabat di mák lápka di uri pokon án hiru áklis, pokon a lala kuron taladeng. Má kándi tu kis án kamkabat nák han pang i pákánbung ái Káláu na nagogon i di. c Ngorer mul ái Káláu kápate tu gerger palai sápkin káián matananu i bet si Noa. Matananu minái di su bah di uri Káláu, má ngorer ái Káláu ák tarwai lala tibin uri di má di no ding kong. Mái sár ái Káláu a aliu Noa mam kán wák má atul i natun káláu mái kánditul atul i wák. Dihat tara wal sár dihat liu i tilik tibin erei. Ái Káláu a aliu pas di kabin ái Noa a lu arbin ur singin matananu ngo da mur i sál a nokwan káián ái Káláu. d Má a ngoi mul suri aru malar Sodom má Gomora. Ái Káláu kápate mákmák palai sápkin tatalen káián matananu. Kabin di longoi sápkin tatalen, ái Káláu ák nagogon i di má ák amosrah i matananu turán kándi aru malar mai kámnah mák tu lu kis i iahiahwán i di. Minái a tohtohpas má arapisla ur singin tan kálámul er di mur i kándi sápkin nemnem ngo da ngoi. e Mái sár kes sár á kálámul a kis á Sodom a tám nokwan, ngisán ái Lot, má a lala sák i bál suri matananu á Sodom kápdite taram i Káláu má dik tungai longoi toltolom durwán tatalen. Ngorer ái Káláu a aliwi má kápate mat i kámnah. Tám nokwan erei a kis i katbán bos sápkin kálámul, má i bosbos bung no a lu mákái sápkin ninsi di mák lu longrai kándi bos sangnán worwor mák tuan lala sák i bál suri. Má kabin ái Káláu ákte longoi ngorer tungu, a talas ngo a mánán ngádáh na saras pas di ngoi á tan kálámul di liu namurwai kán nemnem. Má onin mul na saras pas rung di lu taram on i pákánbung di áslai artohtoh. Má a talas mul ngo ái Káláu a lu arangrangas i di á bos sápkin kálámul onin nák han pang i pákánbung na supan di mai rangrangas ákáklis er na nagogon i matananu no. 10  f Áá, ái Káláu na arangrangas i matananu no di lu hol páksi sápkin ami bál di, mái sár na lala arangrangas i rung di lala ngákngák taladeng. Ái rung minái di tungai long artálár i durwán nemnem káián kándi torahin holhol má dik lu abulbul suri da rusan tar di má náng kátlán i di ái Káláu.

Bos angagur án tám aratintin minái di lu padang, má dik lu hol apakta pas di sang, má kápte di lu rumrum i rung a mon i kándi rakrakai imuni armongoh. Bos tám aratintin er káp kándi te mátut má dik lu sápkai bos sápkin worwor uri rung a mon i kándi rakrakai.
11  g Di bos tilik ngul! Mákái bos angelo, di lala rakrakai sorliwi tan angagur án tám aratintin erei. Mái sár boh angelo kápdite para sáksákna rung a mon i kándi rakrakai imuni armongoh i pákánbung di tur tiklik i mátán táil ái Konom.

12  h Mái sár bos tám aratintin minái, a káp kándi te lain hol, ái sár di mur i dánih kápán páplun i di a parai ngo da longoi. Di ngoro tan rokoi er di liu ngorer má bos kálámul dik lu up bing di uri namnam. Ái rung minái di lu ot bilingnai táit kápdite talas ur on. Ái Káláu na amosrah i di ngorer i kálámul a sá bingi rokoi. 13 Bos angagur án tám aratintin minái da áslai rangrangas kabin di arangrangas i tan lite. Á di di lu parmat ngo di lu agur gam. Pákánbung ngo gam namnam tiklik mam di, ki dik lu lala dungi bál di mai namnam má dan i mátán táil i gam no. Kápte di lu monai kuron suri long punmai kandi sápkin tatalen, ái sár di lu lala parmat mai kándi tan sápkin tatalen i mátán matamata, má ngorer dik long bengtai ngis gam má dik tari rumrum si gam mul. 14 Di lu tari kándi kunlán liu suri araturán sara mai tan wák, má kápte di lu ting mai longoi sápkin. Di lu totor pasi bos tám ruruna erei kápate matuk be i kándi ruruna má dik lu tor di suri longoi sápkin ngorer i di di lu longoi. Di lala kámlemen suri agur pasi pirán tabal má minsik singin tan lite. Má kabin i tan sápkin táit di lu longoi, ái Káláu na nagogon i di má nák tur pala di tili mátán táil. 15  i Dikte teleh alari sál a nokwan má dik han pas suri mur i sál a mur on ái Balam natun ái Beor. Kán liu ái Balam a kis i pirán tabal pasi ák bál tari sang suri longoi sápkin má náng kip pirán tabal til on. 16  j Mái sár ái Káláu a tur kári kán tám worwor tus ngoromin. Dongki á kesi ololas káp a tini wor, mái sár kán dongki ái Balam a worwor ngorer i kálámul má a wor rakrakai uri Balam. Má i sál erei ái Káláu a tur kári kán tám worwor tus má kápate longoi ngul án tatalen.

17  k Bos angagur án tám aratintin minái di lu parai ngo da tángni ruruna kán matananu, má dák arwat suri mur i nemnem káián ái Káláu. Mái sár kápdite longoi ngorer. Kándi worwor a wáin ngorer i mátán dan tan kálámul di han suri utwai má kápte te dan on. Má a ngorer mul i kumlán mehmeh a kihnga sarai á kihkih má kápte a hus i ráin til on. Má pasi á ngorer ái Káláu ák eran i pokon a tuan kuron suri da han ur on má dák áslai rangrangas áklis ái. 18 Ngus di a káng mai worwor án apakta pas di sang, má a tu páhngán á kándi worwor. Mái sár di lu talka pas rung a pail be i kándi ruruna má di lu parai si di ngo a arwat suri da mur i bos nemnem án kápán páplun i di. Ái rung minái di hutngin ruruna, tungu sár di táu alar rung di lu mur i sápkin tatalen má ngorer kápdite lala talas be. 19 Bos angagur án tám aratintin erei di atintini tan kálámul ngo di sengsegeng suri da longoi te matngan dánih di nem suri longoi. Mái sár á di sang kápdite sengsegeng. Á di di tan toptop kán sápkin tatalen, má kándi sápkin sál di mur on a kátlán i di. Iau utung di ngo di tám toptop kabin kurbin di lu parai á tan kálámul ngoromin, “Kálámul a toptop káián táit er a kátlán i kán holhol.” 20  l Bos angagur án tám aratintin minái di táu alari durwán sápkin tatalen án naul bim tungu má dik mánán i Iesu Karisito kángit Konom má Tám Araliu. Má namur ngo di bali kai kaleng mul i durwán tatalen án naul bim má áng kátlán kalengna di, ki dikte lu toptop kán durwán tatalen mul. Keskam si di kabin tungu be i pákánbung kápte di mánán sur Karisito, a támin ngo da áslai rangrangas, ái sár onin kándi rangrangas na lala pakta taladeng. 21  m Ngo káp da han te mánán i tatalen a nokwan er a nem on ái Káláu, da han kipi rangrangas suri kándi bos sápkin. Mái sár kabin dikte kipi aratintin suri nemnem si Káláu má dikte mur on, má onin dik su bah di ur on, kándi rangrangas na lala pakta taladeng sang. 22  n Git lu longrai aru arabitbit er a para ngoromin, “Pap ngo ákte kákáik, ki áng kaleng mul suri ani káikán,” má “Bor ngo ákte siusiu i dan a pilpil, ki áng kaleng mul suri pelpel i polos.” Arabitbit minái a támin uri tan angagur án tám aratintin, kándi tatalen a inngas tari ngo di ngorer.

Copyright information for `SGZ