a10:1Mar 6:7; Luk 9:1
b10:6Ier 50:6
c10:7Mat 3:2, 4:17; Luk 10:9, 11
d10:9Luk 10:4
e10:10Luk 10:7; 1Ko 9:14
f10:12Luk 10:5-6
g10:14Luk 10:10-12; Apo 13:51
h10:16Luk 10:3; Rom 16:19
i10:17-20Mar 13:9-11; Luk 12:11-12, 21:12-15
j10:20Ioa 14:26
k10:21Mik 7:6; Mat 10:35; Mar 13:12; Luk 21:16
l10:24Luk 6:40; Ioa 13:16, 15:20
m10:26Mar 4:22; Luk 8:17
o10:33Mar 8:38; Luk 9:26; 2Ti 2:12
p10:35-36Mik 7:6
q10:38-39Mat 16:24-25; Mar 8:34-35; Luk 9:23-24, 17:33; Ioa 12:25
r10:40Mar 9:37; Luk 10:16; Ioa 13:20

Matthew 10

Ái Iesu a ilwa pasi 12 á kalik ​ ​ uri kán kalilik án aratintin

Mar 3:13-19; Luk 6:12-16

a Namur ái Iesu a kilkila pasi kán sángul mai aru á kalik án aratintin uri narsán, má a tari nokwan si di suri da tipar palai bos sápkin tanián má dák asengsegeng i tan kálámul alari bos toltolom sasam. Má ngis di á sángul mai aru á bos apostolo er si Iesu a ngoromin:

  • turpasi tili Saimon, kesá ngisán mul ái Petero;
  • mái Enru tuán;
  • mái Iakobo diar tuán ái Ioanes, aru natun ái Sebedaio;
  • mái Pilip;
  • mái Batolomi;
  • mái Tomas;
  • mái Mataio tám kip takis;
  • mái Iakobo natun ái Alpius;
  • mái Tadius;
  • mái Saimon, kálámul a tur rakrakai suri da sikra palai kurtara alari Israel; mái Iudas Iskariot, ái koner na agur tar Iesu.

    Sángul mai aru di han mai arbin

    Mar 6:7-13; Luk 9:1-6

    Mái Iesu a eran suri na dos palai sángul mai aru á kálámul erei suri da han, má ák inau i di ngoromin,

    • “Koion gama han uri malar kándi ái rung tili risán, má tan malar mul á Samaria koion gama han átik ái.
    b Mái sár gama han nokwan uri malar kándi á matananu Israel, ái rung di ngoro tan sipsip di han benget má kápte kák di. c Gama han uri narsá di má gamák arbin talas suri lolsit tilami bát páput sár má na hut mái Káláu na kátlán i git. Gama aliu pas di ái rung di sasam, mái rung er di mat, gama aptur kalengna di alari minat suri dák liu. Mái rung er di sami lepra, gama asengsegeng pas di mul, má gama long palai sápkin tanián er a porta i te kálámul. Rakrakai erei iakte tari si gam er gamáte otoi, kápte gam hul pasi singing. Má ngorer gama araliu sár má koion da hul gam suri.
    • d “Má i kamu inan erei, koion gama kip te pirán tabal i kamu rat.
    10  e Má táit án dudung má buk uri tangan gam i láklák, rehei mul, koion gama top on. Má koion gama kip kamu te kelkeles má te bákrai kik gam mul, erei sár gamáte oboi. Gama han suri him i katbán matananu erei, má ngorer a kuluk da tabar gam mai táit gam sáhár suri. 11 
    • “Má i pákánbung gama hut iatung i bimán rum ngo malar erei, gama sálah suri kálámul gama mákái ngo kálámul erei a lain ninsin má nák árár pas gam. Ki ái sang gama mur on uri nián, má ngorer gama kis tiklik mai pang i bung er gama aptur alari.
    12  f Má ngo gama han átik i rum káián kálámul erei má gamá kusak, io gama parai ngo, ‘Matau uri bál gam á gam kis i rum minái!’ 13 Ngo ái rung tilatung i rum erei di árár pas gam, ki kamu worwor án arasosah na kis tiklik mam di. Mái sár ngo kápte lain ninas di longoi mam gam, gama kaplah alar di mai kamu worwor án arasosah erei. 14  g Io, má ngo te kálámul i malar ngo rum kápte di nem suri árár pas gam ngo da alongra suri worwor gama parai mam di, ki gama aptur alar di iatung i kándi rum, má gamák han alari malar erei má gamák tinra palai rah tili kik gam suri para inngasi ngo kándi sápkin a kis pagas i káil i di sang. 15  10:15 Mat 11:24; Iut 7 Gam mánán á lala rangrangas hirá er a hut i aru malar Sodom má Gomora má diará bam no. Wa a gengen sár á rangrangas erei. A muswan iau parai si gam ngo i bungun nagogon ái Káláu na arangrangas i matananu i malar Sodom má Gomora. Mái sár rangrangas erei kápnate lala pakta ngorer i lala rangrangas taladeng na oboi uri matananu i malar erei kápate tangan gam.”

    Aramikmik na hut

    Mar 13:9-13; Luk 21:12-17

    16  h Mái Iesu a sopasun kán worwor uri narsán kán kalilik án aratintin ngoromin,

    • “Erei gama han má, ina tarwa gam ngoro tan sipsip uri katbán tan pap rokoi. Má ngorer koion gama ngul sur di. Gama lain mákmák ngorer i tan tárgau suri gamák lu mák ilam di ngo kamu tan kurtara sang, mái sár gama liu namurwai tatalen a pilpil ngorer i bun i katbán i di.
    17  i Gama ololoh kuluk i gam. Da tola gam má kabat pas gam, má ngorer da kip gam uri nagogon. Má da lu tas gam i rumán lotu. 18 Má da lu talka ráhra gam uri mátán táil i bos tám nagogon má i mátán táil i bos kabisit kandi ái rung tili risán suri ngisang, má namur gama arbin narsá di. 19 Má ngo da obop gam uri nagogon, koion gama konngek suri worwor ngádáh gama parai. Pákánbung erei na hut sang á worwor gama parai, 20  j kabin pinpidan erei gama parai kápte ngo kamu. Ái Káláu Kák gam na tarwa palai Tanián nák apos tari uri kamu holhol á worwor gama parai, a ngoro Tanián sang á erei a worwor tili gam. 21 
    • k “I pákánbung erei, kálámul na kip tar tuán uri minat. Má ngorer mul i aratámán, kákán na kip tari minat uri natun. Mái natun mul na togor i kákán mái mámán má na obop diar uri minat.
    22 Matananu no da mikmikwa gam káplabin sur iau. Mái sár kono a tur rakrakai pang i arahrahi, ái Káláu na aliwi sang. 23 Má ngo di abilbilingna gam i malar erei gam han ur on, gama táu bul uri kesá malar. A muswan á minái iau parai si gam ngo káp gama te arah noi besang á balis á Israel mai kamu him, mái Natun Kálámul na tur soura. 24 
    • l “Má kápte kesi kalik án aratintin a pakta sorliwi kán tám aratintin, má kápte tám toptop a pakta sorliwi kán tátáil.
    25  10:25 Mat 9:34, 12:24; Mar 3:22; Luk 11:15 Kalik án aratintin na kuluk i bál ngo na ngoro kán tám aratintin. Má toptop, ngo na ngoro kán tátáil, na kuluk i bál sang. Káksiai ngo tám aratintin a kuluk ngo a tám sápkin, matananu di lu hol on ngo kán kalik án aratintin a ngorer i kán tám aratintin sang. Má ngorer iak parai si gam ngoromin. E ngo di lu utung iau mai Belsebul, ki ngorer da utung gam mam te táit a lala sák sorliwi ngis er di utung iau mai.”

    Ái sinih gama bulat suri?

    Luk 12:2-7

    26  m Mái Iesu a sopasun mul i kán worwor uri narsán kán kalilik án aratintin ngoromin,

    • “Má tan kálámul di kurtara mam gam, koion gama mata di. Táit erei di bohoi, da sakra sarai. Má boh táit no a punpunam, da tur talas.
    27 Má ngorer táit iau parai si gam i kuron, gama parai i talas. Má táit mul gam longrai di arasás mai uri talngán kálámul, da bin mai i lol malar. 28 
    • n “Koion gama bulat sur di ái rung da up bingi kápán páplun i gam sár má kápdite arwat ngo da up bingi tanián i gam. Ái sár gama mata Koner a mon i kán rakrakai suri na up bingi kápán páplun kálámul má tanián mul má nák sápkai uri pokon án hiru áklis. Ái sang á matngan kálámul gama bulat on.
    29 Di sirai aru i usir artálár mai kesi gengen pirán tabal sár, be? Ái sár ngo kesi usir a pur mák mat, ái Káláu a talas ur on, wa ákte mángát palai suri ngorer! 30 Má gam, ái Káláu a lala hol pas gam. Wa ákte wás noi á tan towon nih gam er i lul gam. 31  10:31 Mat 6:26 Io, ngorer koion gama bulat kabin gam no sang gam támin muswan i mátán táil ái Káláu alari tan usir.”

    Ái rung di mur i Iesu, ​ ​ dánih da longoi?

    Luk 12:8-9, 12:51-53, 14:26-27

    32 Mái Iesu a sopasun mul i kán worwor uri narsán kán kalilik án aratintin ngoromin,

    • “Ái koner a para talsa iau singin matananu ngo ái á kaiak, á iau ina longoi mul ngorer, ina para talsai kálámul er i mátán táil i Kakang imi bát ngo ái á kaiak.
    33  o Mái sár ái koner a arkawar pala iau i mátán matananu ngo ái kápte ngo táring, á iau mul ina arkawar palai i mátán táil i Kakang imi bát. 34 
    • “Kái gama hol on á gam ngo iau hut mai moloh ur main i naul bim suri na tukes i kamu hol sár. Kápte sang! Kabin te da ruruna i iau má te kápte, ngorer iau hut ngoro is án arup suri gama kis arsagil.
    35  p Áá, ái kákán na tur kaplah alar natun, mái natun na mos i kákán. Na ngorer mul ái mámán na tur kaplah alar natun tahlik, mái natun tahlik na mos i mámán. Wák na mos mai ián lik, má ngorer nák ru i diar. 36 Mái rung di lu kis i kesá rum, á di da lu kurtara kaleng mam di sang. 37 
    • “Ái koner kán armámna uri narsá kákán mái mámán a pakta sorliwi kán armámna sur iau, ái kápate arwat suri na kang kalik án aratintin. Mái koner kán armámna uri narsán rang natun a pakta sorliwi kán armámna sur iau, ái mul kápate arwat suri na kang kalik án aratintin.
    38  q Ngo ái koner a nem suri na mur i iau, na puski kán kubau kus sang má nák murmur i iau mai, ngorer na bál tari sang uri lalin i iau má na eran suri na mat ngoro iau. Mái koner kápate longoi ngorer, ái kápate arwat suri na kalik án aratintin kaiak. 39 Má ngorer ngo kálámul a tar kunlai kán liu suri na bes mai tan táit til main i naul bim, ki liu muswan er a kis áklis na bokoh alari. Mái sár ái koner kápate mámnai kán liu mák áslai rangrangas sur iau, ái na atur páptai liu muswan er.”

    Arsupan

    Mar 9:41

    40  r Mái Iesu a arahi kán worwor uri narsán kán kalilik án aratintin ngoromin,

    • “Ái koner a árár pas iáu, kápate árár masikna pas iáu, a árár pas iau mul. Mái koner a árár pas iau ngorer, kápate árár pas iau masik, a árár pas Koner mul a tarwa iau ur mainái.
    41 Má ngo kesi kálámul a tám arbin si Káláu má ngorer kesi kálámul ák árár pasi kabin a tám arbin, arul er ái Káláu na supni tám arbin mai, kálámul erei na otoi matngan arsupan erei mul. Mái koner a árár pasi tám arbin si Káláu kabin tám arbin er a lu mur arwat i nemnem si Káláu, ái Káláu na supan diar no mai kesi matngan arsupan sár. 42 Káksiai ngo kálámul a artangan mudán sár ngorer a tari dan a gáwár singin kes tili di á tan rang turang minái kabin ngo turang, a támin muswan ngo ái Káláu na supni kálámul erei.”
    Copyright information for `SGZ