a8:4Gal 5:16, 25
b8:91Ko 3:16, 12:3
c8:10Gal 2:20
d8:13Gal 6:8; Kol 3:5
e8:15Mar 14:36; 2Ti 1:78:15-17Gal 4:5-7; Apa 21:7
f8:162Ko 1:22
g8:20Tgk 3:17-19
h8:232Ko 5:2-4
i8:27Sak 139:1
j8:28Epe 1:11
k8:29Kol 1:18; Eba 1:6
l8:31Sak 118:6
m8:33Ais 50:8-9
n8:36Sak 44:22

Romans 8

Ái Káláu kápate wás pala di ​di kes mam Karisito

Io ngorer má, ái Káláu kápate wás pala di ngo di ámáris i mátán ái rung di kes mam Iesu Karisito. A kabin ngoromin. Tanián a Pilpil, koner a aliu git má gitá kes mam Iesu Karisito, ái ákte asengsegeng pas git alari rakrakai káián sápkin má minat, má káp diar te kátlán mul i git. Nagogon káp kán te rakrakai suri na sáras pas git alari sápkin, kabin git lep suri long artálár pasi táit a parai. Ái sár ái Káláu a artálár. A tarwai Natun sang a hut mák tar kápán páplun ngorer i git gitá longoi sápkin, ái sár ái káp kán te nemnem suri sápkin. Má ái a mat suri pormi kángit sápkin. A tur i niá git, mái Káláu a nagogon on ngo a ámáris i mátán mák wás palai uri minat, pasi ák amosrahi rakrakai kán sápkin alar git. a Tan táit nagogon a parai suri gita mur on, a arkip mai tatalen a nokwan. Má kán minat ái Karisito ákte long artálár pas noi bos rákán nagogon. Má kabin ákte ahutngin pas git, uri mátán ái Káláu a ngoro git mul git má te long artálár pasi nagogon. Má git long artálár pasi sang i pákánbung git láklák namurwai nemnem káián Tanián a Pilpil má gitá matai mur i nemnem án torahin holhol.

A ngoromin. Ái rung di mur i nemnem káián sápkin, di ekesi hol pagas sár i táit erei kándi sápkin nemnem a ri suri. Mái rung kándi liu a mur i nemnem káián Tanián a Pilpil, di sang di ekesi hol páksi táit Tanián a Pilpil a nem i di suri da longoi. Ngo nemnem káián sápkin a lu táilnai holhol kán kálámul, na lam tari uri minat. Mái sár ngo Tanián a Pilpil a táilnai holhol kán kálámul, ái na lam tari uri liu má moloh. A ngorer kabin ngo sápkin nemnem a táilnai holhol kán kálámul, kálámul erei a kis án kurtara mam Káláu. Kápate rusan tari sang uri lalin nagogon si Káláu, wa kápate artálár sang suri na taram on. Ái rung er a táilnai kándi holhol i sápkin nemnem, kápdite artálár suri da agasgas pasi bál ái Káláu.

b Mái sár ngo Tanián ái Káláu a kis narsá gam, ngorer sápkin nemnem kápnate táilna gam, kápte. Tanián ái Káláu sang na táilna gam. Mái sinih Tanián ái Karisito kápate kis narsán, kálámul erei kápte ngo káián ái Karisito. 10  c Má kabin ái Karisito a kis narsá gam, a ngoromin. Kápán páplun i gam na han sang uri minat kabin i sápkin tatalen gamáte longoi. Ái sár taniá gam a liu pagas sang kabin ái Káláu ákte obop gam ngo gam nokwan i mátán. 11 Ái Káláu a aptur kalengna Iesu alari minat, má ngo Tanián ái Káláu a kis i gam, ki na tari liu singin kápán páplun i gam mul. Tanián ái Káláu er i gam na tari liu uri kápán páplun i gam ngorer a longoi mam Iesu Karisito.

12 Má ngorer, rang buhang, káp kángit te tinákum suri kángit liu na mur i torahin holhol. Auh, kángit tinákum sang suri gita mángát pasi Tanián ái Káláu na táilna git. 13  d Ngo gam bál tari torahin holhol na táilnai kamu liu, gama han banai sang i hiru áklis. Mái sár ngo gama bál tar gam singin Tanián ái Káláu suri na tangan gam, gamák up bing palai torahin holhol alari kápán páplun i gam, ki ngorer gama liu be. 14 Ái rung erei a táilna di i Tanián ái Káláu, di á rang natun sang ái Káláu. 15  e Áá, gam rang natun ái Káláu kabin Tanián er ákte tabar gam mai ái Káláu, kápte ngo tanián a kabat gam gamá toptop singin mátut, kápte. Ái Káláu ákte tari Tanián er a patak pas gam gamá rang natun ái Káláu sang. Má Tanián er a tangan git suri gita bin uri narsán ngo, “Tata, kak Tata!” 16  f Tanián ái Káláu a apapos tiklik mai tanián i git ngo git rang natun sang ái Káláu. 17 Má kabin git rang natun, a mon i kángit kuir tili arasosah ái Káláu na tari singin kán matananu, má gita otoi tiklik mam Karisito á arasosah ái Káláu ákte oror páksi ur káián ái Natun. Áá, git áslai rangrangas mainái ngorer ái Karisito a áslai, suri namur gita kipi minmáir i git a tuan alal ngorer i minmáir i Karisito.

Lala minmáir ​na ur kángit namur

18 A támin ngo a mon á kángit rangrangas onin má a rakrakai, ái sár rangrangas onin a tu táit bia sár alari lala minmáir na uri narsá git namur. 19 Akaksim no kán tu mákmák kursál monai pákánbung ái Káláu na inngasi ngo tara dáh á rang natun muswan sang. 20  g Akaksim a sák kabin ái Káláu ákte nagogon on ák wáráh má, suri kápate artálár ngo na long arwat pasi holhol taru si Káláu. Kápate mur i nemnem káián akaksim suri na ngorer, kápte. Ái Káláu a mur sár i kán nemnem sang ngo na ngoi suri akaksim na kis án ngangai be, 21 pasi ái Káláu na uláti nák sengsegeng alari kán kamkabat er a lu mormorot hanhan. Má namur na tari singin akaksim á arasengsegeng er sang na tari mul si rang natun, wa arasengsegeng a tuan malilis.

22 Git mánán ngo akaksim no kán tungai ngángángar pang onin, ngorer i wák a ngángrakak suri na kákáh. 23  h Má kápte ngo akaksim masik a áslai ngorer, kápte. Á git mul git ngángángar imi nárum i git. Ái Káláu ákte tar kalar git mai Tanián a Pilpil uri bál git, ngorer i mulán kuir tili arasosah gita atur páptai namur. Má ngorer git monai pákánbung er gita top muswan i arasosah ái Káláu na tari si git á rang natun ákte patak pas git. Má i pákánbung erei, na kelsei torahin kápán páplun i git nák hutngin. 24 Turpasi til tungu ái Káláu a asengsegeng pas git, gitá kis án ngangai suri pákánbung ái Káláu na long artálár i kán oror taru uri narsá git. Kápte be git mákái, kabin ngo git má te mákái táit git ngangai suri, ákte rah má kángit ngangai á erei. Sinih a lu kis án ngangai suri táit ákte top on má? 25 Mái sár ngo gita kis án ngangai suri táit kápte be git mákái, ngorer git kis pau monai sang.

26 Tanián a Pilpil a kis tiklik mam git suri tangan git mai bos táit kápgite artálár suri longoi. Ngorer kápgite mánán i táit gita sung suri, má Tanián a Pilpil sang a sung sur git mai ngángángar a tuan kahkahlangit má kápate artálár ngo tekes na para talsai mai worwor. 27  i Mái Káláu, ái koner a tirtirwa tangrai bál kálámul, a mánán i hol káián Tanián a Pilpil, kabin Tanián a lu sung arwat mai nemnem sang si Káláu sur git i matananu káián.

Ái Káláu ​a lala tur tiklik mam git

28  j Ái rung di mámna Káláu má ái Káláu ákte kilkila pas di artálár mai kán holhol taru, git mánán ngo matngan táit ngádáh na tapam hut narsá di, ái Káláu a himnai mák pukdai suri ák akulukna di. 29  k Mái rung er ái Káláu ákte kára pas di ur káián, di sang ákte timla di hirá suri da ngoro Natun, pasi á ngorer ái Natun na mulán tili di á bos rang tuán. 30 Mái rung er ákte timla di, ái Káláu a kilkila pas di mul. Mái rung er a kilkila pas di, a mák anokwa pas di. Mái rung a mák anokwa pas di ngorer, á di a asosah i di mai minmáir.

31  l Mokol! Wa tan támin táit er ái Káláu ákte longoi mam git! Má ngorer, dánih má gita parai suri ngorer? Ngo ái Káláu a lu tur tiklik mam git, sinih sang a artálár ngo na rakrakai sorliu git? 32 Ái kápate top páksi kán kalik sang, mái sár a bál tari ák mat sur git no. Áá, ákte tari má i Natun, má ngorer git mánán ngo na tangan git mul ngorer na tabar git mai tan táit no uri tángni kángit liu.

33  m Ái Káláu ákte ilwa pas git, má ái sinih na atiutiu git mái Káláu na sormángát ngo gitá ámáris? Auh, kápte kes, kabin ái Káláu ákte obop git gitá nokwan má i mátán. 34 Mái sinih na wás pala git? Kápte kes sang, káplabin ái Iesu Karisito ákte mat má sur git. Má kápte a mat ák wat má, wa a salaptur kaleng mul tili minat, má onin a kis imi kán kiskis pakta i balsán mingin ái Káláu má ái a katbán kálámul ák lu sung sur git. 35 Ái sinih na artálár suri na bangbang palai armámna si Karisito ngo na sigil git? Auh, kápte kes! Ngádáh, ngo gita banai taun ngo rangrangas ngo arabilbiling, na arsagil i git alari armámna si Karisito? Ngo taul matpám a hut ngo git sáhár suri lusán i git, ái na arsagil i git? Má ngo tekes na amátut i git ngo gita hiru, ngo tekes na up bing git, ngádáh? Na bangbang palai armámna si Karisito ngo na sigil git? Auh, kápte sang! 36  n A ngorer sár a parai i Buk Tabu ngo,

“Gim kis i lolon minat i bosbos bung no
kabin gim kaiam.
Má matananu di hol on ngo gim án tu táit sár
ngoro sipsip di talkai suri tah kusi án pogong.”
37 Káksiai ngo tan táit erei a taun pápta git, ái Koner a mámna git a lu tangan git, má ngorer gitá sorliu ekes pala! 38 Áá, gita sorliu ngorer káplabin a talas i kak hol sár ngo kápte kesi táit sang na bangbang palai armámna si Káláu ngo na sigil git. Minat kápate artálár. Má tan taun án liu main i naul bim, ái mul kápte. Bos angelo kápdite artálár má bos sápkin tanián mul. Má kápate arwat á tan táit til onin ngo tan táit er namur. Má kápte kesi matngan táit a rakrakai taladeng a artálár, 39 kápte kes iamuni armongoh ngo adi lal i tanglon bim. Má kápte kesá táit tili akaksim no a artálár. Áá, kápte kesi táit sang a rakrakai artálár suri na bangbang pala git alari armámna si Káláu er a inngas tari ái Iesu Karisito kángit Konom.

Copyright information for `SGZ