Acts 13

Sios fákárerao Barnabas ntia Solén Kwaromp tére nenep nánapi pwaranap kar

Antiok mekamp sios mek te profet ankwap fárákap, tá Kwaro warákárnámp nɨnɨk yénkrá farákáp konap arop fákáre, makia yakáp napono. Am arop fákáreramp e te Barnabas, Simion, ankwap e te Yákáre Kor Arop, tá taun Sairini mekamp Lusius, ankwap te Gavman Tokwae Herotént pi-tɨkɨpámp Manaen, ankwap te Sol. Ankwap ke fek sios mekamp koumteouráp arop Kwarén loturia fɨr wuriapo maok, Yiki Kor Spiritao am fárákapan arakrá sér, “Yumo ankár Barnabas ntia Solén am tére nenep nánapi pwar kipo. Ono wae am arop yaworan wumwiria nánapi tenampon.” a  Aerámpantá maok, am fárákap fɨr wuriria am arop yaworamp pourouk yae paprá kar toropwapia tirá kérép. b 

Barnabas ntia Sol Saiprus mek Kwapwe Kare Kar farákápep kar

Yiki Kor Spiritao Barnabas ntia Solén tirá kérépánko, akwapea taun Selusia mekia maok, sip mek korokwapea nepo sipao tia apár amor ke Saiprus mek akwap. Am arop yaworao akwapea taun Salamis mekia maok, Juda fárákapamp lotu nap mek Kwaromp kar farákáp. Jon Mako kor am arop yaworént yakrá yaewour. c 

Am arop yaworao akwapeaka am mek némp-némp ponankor yárakrá akwapea, taun Pafos mek. Aeria am mek nke nepo maok, arop ankárankamp Juda mekamp kwekár profet ankárank, maomp e te Bar-Jisas. Mao te foupourá, nkwakwe make yoporokwam ti-yárak i konámp arop. Mao te Gavman tokwae Sergius Paulusént yak konámpono. Am Sergius Paulus te nɨnɨk kwapwerá yonkwae kourráp arop. Mao Kwaromp kar wa naeria maok, Barnabas ntia Solén koropenkrá sérrá, “Yumo koropea nepo, Kwaromp kar wa nae.” Am fou ntia yoporokwam ti-yárak i konámp aropan te Grik kar fek ‘Elimas’rá sér i konapono. Am arop yaworao kar farákáp nepo, Sergius Paulus wawiaka mérantánoria maok, Elimaso Barnabas ntia Sol tére nepan taokarrá pap naeria wae. Aenámpan maok, Sol, ankwap e Pol, man te Yiki Kor Spiritao top-pwarámpá yak nánko, Elimasén kárákáre fek tokoreyakrá arakrá sér, 10 “Amo te Satanomp tárápara, kwapwe kare nɨnɨkan ponankor yorowar napon! Amo te kwekár nɨnɨk ntia ponankor kwatae nɨnɨkao amwan top-pwarámp kari yak námpon. Aenánko amo Tokwae Karamp yae-párák kare kar sámpá korokore mwaek sakwap nap te makár pwar nanapon? d  11 Amo wawae! Oukoumwan te Tokwae Karamp yae korao amwan porokwap nánko waráp yi wurumpi yak nánko, oukoumwan amo yámar wae nke nanap pourou mono, waráp yi te éri tae morok ke fek oupouroupeyak naenámpon.” Polo makrá séránko maok, táte am fek táman koupour kar koumwe kɨrɨkɨp támáre niampao Elimasomp yi nánkáráp. Aenánko maok, Elimas te kwaporok nkwamek mamek akwaprá, námwan yae tokoropea mwae kup yénképenkria arop oupourounk. 12 Aenko maok, Gavman Tokwae am ankank táman nkea maok, Jisasén mér. Mao te Jisasoinámp kar farákáp námp wawia korokop kare.

Barnabas ntia Sol apár Pisidia mekamp taun Antiok mek kar farákápep kar

13 Pol ntia mént paokopnap arop te Pafos meknámp sip sámpea tukupeaka provins Pamfilia mekamp taun Perga mek tukupapo maok, tá Jon Mak te am fárákapan pwarará arákarrá Jerusalem mek akwap. 14 Am fárákapao Perga pwatará tukupea maok, distrik Pisidia mekamp taun Antiok mekria maok, táte Sabat yae fek Judamp lotu nap mek yinkea tankáp. 15 Yinkea tankápapo maok, tá lotu nap mek taokeyakáp konap arop fárákap Mosesomp lo ntia profet fákáreramp kar nkerá farákápea pwarará maok, wakmwaek Pol ntia maomp fákáreran sérrá, “Naeou tárápu! Yumo koumteouráp aropamp nɨnɨk mek kárákáre sánk mwanap kar ankwap yak nánko te, yumo fwap farákáp mwanapono.” 16 Aerapo maok, Polo am fárákapan kari kwaponoria yae fek saráp popwakoprá arakrá sér,

“Israel fi, yumo tá arop ankwap fi Kwarén lotu i konap, yumo wawenke!
17 Israel firamp Kwar te nomp appeyaenápén náráponoria nánkáráp tenánko, mao náráp apár pwarará, Isip mek tukupea amorik kékéri yakápria, arop fi tokwae forokarapono. Aenapo, wakmwaek mao námokuráp kárákáre fek Isip mekamp éréképea koropámpon. e  18 Aeria maok, am fárákap arop yak mo apár mek yakáprá kwatae nɨnɨk napan Kwaro, am te monoria nɨnɨk tokwaerá akwapea 40 yopwar fekimpon. f  19 Aeria maok, apár Kenan mek te Kwaro fákánek fi koumteouráp arop kwatae papria, am apár Israel firan sánk tenánko, Israel firamp apár yakámpon. g  20 Am ankank ponankor koropánki námp te 450 yopwar
Am 450 yopwar te arakrá kouroump napon: 400 yopwar te Kwaro nánkárápnámp arop fárákap Isip mek yakápiap yopwarono. (Stat 15:13) 40 yopwar te arop yak mo apár meaok tukupapono 10 yopwar te tukupea Kenan mekria Jekopomp tárápu apár oumwi kákákrá tirá am mek turukumpiap yopwarono.
akwap námp mekimpon. Israel fi am apár sámpá yakápia napo, wakmwaek Kwaro Israel fi taokeyakáp mwanap arop kák tenánko yakáprá tukupea, profet Samuel yakámp ke fekiapon.

21 Am ke fek am fárákap ‘King sámp mwar’rá Kwarén sénapo maok, tá Kwaro am fárákapan poukwap naenámpria Kisomp táráp Solén king yoroi pwate nánko, 40 yopwar fek yakámpono. Mao te Bensamin yakámp fi mekamp aropono. i  22 Aempan maok, Kwaro man far-pwarará, Devitén king yoroi pap. Mao arop fárákapan sérrá, ‘Jesimp táráp Devitén ono wae nkea man warákár nampon. Mao te ankár onomp ponankor nɨnɨkaok yárak naenámpon.’ j  23 Kwaro am tak námp te, mao wokwaek séri námp niamp. Am Devit yakámp fi mek Israel nomwan warko érékép naenámp nánapia sámp-kérép nanampri námp te, am arop te Jisasono. k 

24 Jisas oukoumwan tére mo nánko, Jono Israel firan ‘Ankár kwatae nɨnɨk pwarará, ént mek nérenk’ ria kar farákáp. l  25 Jono námoku térenámp tére wae pwar naeria maok, arakrá sér, ‘Yumo te ono te wa námpria nap? Ono te am yumo yépékrá yakápnap arop támao mono. Aeno yumo wawenke. Am arop ankárank onomp wakmwaek korop naenámp te, ono su aokoropea worokwap konámp aropamp yae ankore mek kánanke kwatae yak nampara, ono maomp su aokoropea worokwap nanamp pourou mono.’ m 

26 Nánaeou tárápu, yumo te Abrahamomp fekamp arop fi, tá yumo arop ankwap fi Kwaromp yae ankore mek yakáp i konap, yumo wawenk. Am arop Kwaro ‘Koumteouráp aropan warko érékép naenámp’rá sénámp te nomonámpok sámp-kérép námpon. 27 Aenámpan maok, Jerusalem mek yakápnap arop, ntia am fárákapan taokeyakáp konap arop fárákap te, am arop nomwan warko érékép naenámp aroponrá wuri nke moi napon. Aeria maok, profet fákáreramp kar Sabat yae méntép farákáp konap te nɨnɨk mo. Aenapara, am fárákapao sérrá, ‘Am arop te ankár sumpwiano’rá sériap te wokwaek profet fákárerao sériap kar méntér pwi námpon. n  28 Am fárákapao mao am fek sumpwi naenámp ankank te nke mo napan maok, gavman tokwae Pailatén, amo sénapo, soldia fákáre man sámp-wouroumpanáponoria kárákáreapon. o  29 Wokwaek profet fákárerao, arop fárákapao man tak mwanapan sérimpaokia pwarará, man yaopwae porokopramp fekamp sámpá ékia péri me mek santukupá papapon. p  30 Takiapan maok, Kwaro man warko péri me mekamp fárámpea pap nánko, 31 kápae kare yae fek arop fárákap wokwaek Galili pwarará méntér Jerusalem mek tukupap fárákapao man kápae kare yae fek nke napono. Aeapan oukoumwan te am arop fárákapao Juda firan am kar táman farákáp konapon. q 

32 Yino mámá Kwapwe Kare Kar yumwan farákáp námp te ará: Wokwaek kar Kwaro nomp appeyaenápén sérrá, ‘Mao nomwan warko érékép naenámp arop sámp-kérép nanamp’ rimp te, 33 oukoumwan nomo yakápnámp ke fek Jisasén fárámpea pap nánko, am fárákapamp tárápu nompor am támao wae kare am karént pwi námpono. Am ankankamp kar te Sam anánk fek arakrá sénámpon,

‘Amo te onomp tárápono.
Ono oukoumwan waráp naropwar yak nampono.’ r 
34 Man am apár me mekamp fárámpá pap námp te, warko apár me mek pɨkia mákáre mono. Am tak námp te, Kwaro wokwaek sérrá,

‘Ono wokwaek Devitén sériampnámp taknámp, yumwan yaewourria yiki kor kare ankank kwapwe nénk nanampon. Am ankank te ankár kare kar ono sérinampaok korop naenámpon.’ s 
35 Tá Kwaromp Buk fek yaknámp ankwap karao kor arakrá sér,

‘Amoku waráp tére naenámpria nánapinap arop te numwar apár me mek mákáreanoria pwar mono.’ t 
36 Nomo wae mér, Devito apárok yakámp fek te, mao ankár Kwaromp nɨnɨkaokimpon. Tá wakmwaek mao sumpwi nánko, maomp appeyaenápén kákap apár me mek páte napo, maomp pourou te wae mákáre tenámpon. u  37 Aeno am arop Kwaro fárámpá pap námp te mákáre mono. 38 Aenámpara, nánaeou tárápu, yino kar arakrá farákáp námpon: Yumo am arop yiráp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpria ék námp aran fwapia mér kipo. v  39 Mosesomp lo kar te yiráp kwatae nɨnɨk te tirá épériaka yumwan ‘Yae-párák kare arop’rá sér mo kareno. Aeno am Jisas te ponankor arop man mér napo, maomp ponankor kwatae nɨnɨk tirá épéria man ‘Yae-párák kare arop’rá sér i konámpono. w  40 Aenámpara, yumo mér kip: Profet fákárerao wokwaek kar sériap kar yiráp pourouk koropantáno. Am kar te arakrá sériapon:

41 ‘Yumo wouroump-sér i konap arop
yumo nkeria tokoreyakápenke!
Yumo te korokopria surumpwi mwanapon.
Ono te yumo ou mek mwar pourouráp ankank
yoro nanko, korop naenámpon.
Táte arop ankwapao ono tak naeramp ankank
yumwan sénapo kor
yumo karenoria mér mwanap pourou mono.’” x 
42 Polo am kar farákápea pwarará Barnabasént wae ek akwap neria nepo maok, am arop fárákapao arakrá sér, “Sabat yae ankwap fek te yumo ankár arákarrá koropea yinan am ankankamp kar warko farákáp kipo.” 43 Am kar séria pwarará, arop ponankor am lotu nap pwarará apárok mank. Aeriaka Juda kápae kare, tá arop ankwap fi Juda fákárerao lotu i konap nɨnɨkaoknap arop fákáre Pol ntiaka Barnabasomp wakmwaek tukupapo, am arop yaworao am fárákapan ‘Ankár Kwaromp nɨnɨkaokria maomp aropompnámp nɨnɨk kárákáre fek nɨki-samp yakáp kip’rá sér.

44 Ankwap Sabat fek am taun mekamp arop kápae kare Judamp lotu nap mek Pol ntia Barnabas farákáp nepo, Kwaromp kar wa mwaria korop. 45 Aenapan maok, Juda fákáre am arop ou táman nkea kokwarok. Tá am fárákap Polomp kar apárok anámpea paprá, man wouroumprá sér. y  46 Aeapo maok, Pol ntiaka Barnabas kar tae fek arakrá sér, “Yino te Kwaromp kar ankár Juda yumwanmékɨr farákáp nenempan maok, yumo am kar kwe-pwararea, ‘Yino te yiki yakápá yakáp mwanámp sámp mono’rá sénapon. Makrá sénapan maok, yumo wawenk! Oukoumwan te yino warko yumwan kar farákáp mono. Yino te ankwap firan kar farákáp nenempono. z  47 Am te apae riteanápe, Kwar Tokwaerao yinan arakrá séri námpon,

‘Ono amwan ponankor arop firamp wae niampi
pap nanko,
amo ponankor apár mekamp koumteouráp aropan
yaewour napo,
ono am fárákapan warko érékép nanampon.’” aa 
48 Am mek yakápnap ankwap fi koumteouráp arop am kar wa napo, kwapwe kare nánko, warákáránkria am táman Kwarén ‘Aesio’rá sér. Ponankor koumteouráp arop Kwaro yiki yaká yakáp sámp mwanapria nánkáráp tenámp, am koumteouráp arop fárákap te wae mér nap támaono.

49 Am fárákap te Kwar Tokwaeramp kar sámpea am apár mekamp némpouk mwaek farákáprá paokopiapon. 50 Aeno Juda fákáre te am némpoukamp e tokwaeráp Kwarén lotu i konap nɨnɨkaok i konap koumteou, tá am taun taokeyakáp konap arop fárákapan fopwaok napo maok, arop fárákapao Pol ntia Barnabasén sámpá yampourouria am apár mekamp yérépea ankwapok kérép. 51 Aenapantá maok, am arop yawor náráp pukamp su fekamp woup kwar poporokomp. Am tak námp te, am námokuinap kwatae nɨnɨk méranáponoria nepon. Tá am arop yawor Antiok pwarará Aikonium mek akwap. 52 Aepan maok, Antiok mekamp Jisasén mérnap koumteouráp aropan te Yiki Kor Spiritao am top-pwarámp nánko, am fárákap warákár kareapon.

Copyright information for `YUJ