Acts 15

Jerusalem mek aposel fákáre ntia sios taokeyakáp konap arop koupoukareap kar

Juda mekamp arop ankwap fárákap Antiok mek yinkea maok, Kristen fákáreran kar yénkrá farákápria maok, arakrá sér, “Yumo Mosesomp loaok tukup moria yɨpi fékér monap arop yumwan te Kwaro warko érékép naenámp pourou mono.” a  Takrá sérapo maok, Pol ntiaka Barnabas am arop fárákapao taknap kar wawia maok, am fákárerént kar yorowara waeria maok, am táman téréménk tokwae. Aenapo maok, Kristen fákárerao Pol ntia Barnabas, tá arop ankwap fárákap makia man sérrá, “Yumo tukupea Jerusalem mekamp aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap fákáre makia kar fwapokwapenke.”

Aeria maok, sios fákáreao am fárákapan tirá kérép napo, distrik Fonisia ntia distrik Samaria mek kukria maok, am mekamp arop fárákapan Kwaro ankwap fi aropamp nɨnɨk ti-arárrá kák námp táman farákáp. Aenapo maok, am mekamp Kristen fárákapao kor am kar wawia warákáránk.

Am fákárerao tukupea Jerusalem mekapo maok, sios mekamp koumteouráp arop ntia aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop makia man warákáránkria érékép. Aenapo, Pol ntiaka Barnabaso am fárákapan kápae kare ankank Kwaro méntér tére námpan farákáp. b  Aenepan maok, Farisi mekamp Kristen ankwap fárákapao arakrá sér, “Ankwap fi arop fárákap nomo yakápnámp fi mek korop mwaria napo te, ankár maomp yɨpi fárákapria, am fárákapan ‘Yumo ankár Mosesomp loaok tukup kip’rá sér kipo.”

Aerapo maok, aposel fákáre ntia sios taokeyakáp konap arop fákáre am kar fwapokwap mwaria koupoukour. Am fárákapao kar tokwaeri sérarrá tukup napo maok, Pita fokopeyakrá am fárákapan arakrá sér, “Nánaeou fákáre, yumo te wae méron: Kwaro wokwaek yumo ou mekamp námwan tére ti-sápria, onan te, ankwap fi aropan Kwapwe Kare Kar farákáp napo, wawia mér mwanaponria nánapi námpon! Kwar te ponankor koumteouráp aropamp nɨnɨk wae mér námpara, mao nomwan ti-sáp námp niamp take pourouráp Yiki Kor Spirit am fárákapan nénk námpono. Am taknámp nɨnɨk támao am fárákapan warákárrá érékép námp nomwan yénkép námpon. Mao te nomwan ankwap pourourápria, ankwap firan ankwap pourouráp nɨnɨk mono. Am fárákap te man mér napo, am mér nap fek táman am fárákapamp nɨnɨk mao námoku nke námp fek yiki kukarrá kák námpon. c  10 Aenámp te, yumo apaeritea Kwarén kokwae sánk napon? Wokwaek nomp appeyaenáp, tá oukoumwan nomo kor am kápaenámp ankank samp mwanámp pourou mo námp te, yumo apaeritea Kristen fárákapamp fére kor fek am kápae yarokwapea pap napon? 11 Aenámpan maok, nomo arakrá mér námpon, Jisas Tokwae Karamp aropomp fek Kwar te am fárákapaninámp taknámp nomwan kor warko érékép naenámpon.” d 

12 Pita makrá séránko maok, am néntépap arop fárákap te kar pwarokwaprá sér mwanap mo nánko, karmparáp tankáp. Aenapo, Barnabas ntia Polo Kwaro man yaewour nánko, ankwap fi arop ou mek kárákáre yoroi nep táman farákáprá sénepo, am fárákapao woupwi pátea wará tankáp.

13 Arop yaworao séri pwar nepo maok, Jems arakrá sér, “Naeou, nánaeou fárákap, yumo onomp kar wawenke! 14 Yumwan wae Saimono séri námpon. Wokwaek manénkɨr te Kwaro ankwap fi aropaonapok koropea am ou mekamp arop ankwap fárákapan éréképeanánko, mao námokuráp firáp yakáp napon. 15 Tá profet fákáreramp karan kor take pourouráp karan arakrá kumwiapon:

16 ‘Tokwae Karao arakrá sér,
“Devitomp fi te napao tukur tank námp niamp
námpan maok,
nánkár wakmwaek ono arákarrá ékia
warko sámp-fokop nanampon.
Aeria am mekamp ankank kwatae akwap námp te,
ono warko wourékam yororoia sámp-fokop nanampon.
17 Ae nanampara, arop ankwap fi te
Tokwae Kar onan oupourounkia nke mwanapon.
Am koumteouráp arop ponankor te
ankwap fi mekampan maok,
ono am fárákapan onokumponoria
nánkáráp tenámpono.”
18 Mámá kar te Tokwae Karao mámá ankank
oukoumwan korop námp máman,
wokwaek kar sérimpon.’ e 
19 Aenámpara onomp nɨnɨk te arak námpon: Nomo ankwap fi arop kwatae nɨnɨk pwarará Kwaronámpok tukup nap te, nomo man nɨnɨk kápae sánk mwareano, mono. 20 Yae-párák nomo te am fárákapampor pas kumwia arakrá sér mwanámpon: Kwekár kwarén ofanap fɨr te fári kwapono. Am te Kwaro nke námp fek oumnámp ankankono. Tá kokopor nɨnɨki kwapono. Tá fɨr yápare kor fek paok fákapea porokwap pap nap te fári kwapono. Am te oukoumwan yɨri am mek yak námpon. f  21 Nomo te wae mér námpon: Wokwaekia koropea oukoumwan námp te, ponankor ankwap fi aropamp taun mek te arop fárákapao am Mosesomp lo kar farákáp konapono. Tá ponankor Sabat yae méntép lotu nap mek am kar nkerá farákáp konapon.”

Ankwap fi mekamp Kristen fákáreran pas sámp-kérépap kar

22 Aeria maok, aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop, ntia sios mekamp koumteouráp arop ponankor, makia maok, am pas sámpá tukup mwanap arop farákápá pwar. Am arop fárákapamp e te Judas Barsabas tá ankwap te Sailas, am arop yawor te Kristen fákáre taokeyak konepon. Man Pol ntia Barnabasént Antiok mek tirá kérépria, 23 am arop yaworamp yaek sánkap pas te arakrá sér,

“Yino aposel, yino Kristen taokeyakáp konámp arop, yiráp ankwapnápo, mámá pas kumwia yumo ankwap fi mekamp ankwapyaenáp fárákap taun Antiok mek yakáp nap, tá provins Siria ntia provins Silisia mek yakáp nap, yumonapok sámp-kérépria ‘Gude’rá séreano.
24 Yino wae arakrá wawi námpon: Yino ou mekamp arop ankwap fárákap tukupea yumwan kwataenámp kar fek korokopea pap napono. Am fárákap te yiráp nɨnɨk sámpá yampourou napan maok, yino te am fárákapan ‘Tak kip’rá sér moi námpon. g  25 Yino am ankank koropnámp kar wawia koupoukarrá ankárankamp nɨnɨk fek kar papea mámá arop anánkaopwe Barnabas ntia Polént yumonapok tirá kérép námpon. Am Barnabas ntia Pol te yino man warákár kare konámpon. 26 Am arop yawor te námwan napo kor, apáp mono. Námoku te wampwe pwarará, nomp Tokwae Kar Jisas Kraisomp eran érik sér i konepono. 27 Aeno yino Judas ntiaka Sailas arop yaworan tirá kérép námp te, am arop yaworao kor pas fekamp kar niamp taknámp yumwan top kor fek sénenepon. 28 Yiki Kor Spirit yinont yak nánko, yino kar arakrá pap: Yino te yumwan kápaenámp nɨnɨk kápae kare pap mono. Aenámpara, yumo ankár am séri námp táman saráp mántwaok kipo. Am te ará: 29 Yumo fɨr kwekár kwarén sánk nap fári kwapono. Tá yumo oukoumwan yɨri yaknámp nape fɨr fári kwapono. Yumo fɨr yápare kor fek paok fákapea porokwap pap nap fári kwapono. Nkwakwe make kokopor nɨnɨk te ankár warákarrá tukup kipo. Yumo mér karria mámá nɨnɨk ponankor warákarrá tukup nap te, yumo kwapwe kare yakáp mwanapon. Wae támaono.” h 

30 Aea maok, sios fákárerao am fárákapan Antiok mek tirá kérép. Aenapo maok, yinkea Antiok mek sios mekamp koumteouráp aropan koupoukarea maok, am pas sánk. 31 Aenapo, am sios fákárerao am pas sámpea nkerá farákápea maok, am fárákapan kárákáre nénk naenámp kar nkea warákáránk. 32 Judas ntiaka Sailas arop yaworao kor profetara, kápae kare kar kwapwe Kristen fákáreran farákápepo maok, tak nep támao am fárákapamp nɨnɨk mek kárákáre nénk. 33 Am arop yawor te Antiok mek éri tae morok ke yakea nepo maok, wakmwaek am mekamp Kristen fákárerao man ‘Ye...!’ ria maok, manénkɨr tirá kérépap aropaonapok tirá kérép. 34 [Aenapan maok, Sailas te warko ankwap nɨnɨk sámpea Antiok mek yak námpon.] 35 Aenko maok, Pol ntiaka Barnabas te Antiok mek yak. Am arop yaworao kápae kare ankwap arop fárákapént koumteouráp aropan Kwaromp kar yénkria maok, Tokwae Karamp Kwapwe Kare Kar farákáp.

Pol ntiaka Barnabaso moumountukri nɨnɨk sámpnep kar

36 Nánkár wakmwaek ankwap ke fek maok, Polo Barnabasén arakrá sér, “Nomo ankár arákarrá akwapea ponankor taun mekmwaek nánaeou tárápu nke nenempono. Wokwaek nomo Tokwae Karamp kar farákápemp te, am fárákap fwapi yakáp te mokop nap mér nenempono.” 37 Aeránko maok, Barnabaso Jon Mak warámpeaka énénki tukup mwaria. 38 Aenámpan maok Pol sérrá, “Am arop te wokwaek nomo Pamfilia mek énénki tukupá tére mwareakámpao, nomont akwap moimpara, nomo man te warámp mono.” i  39 Aeria maok, am arop yaworao am kar táman nonopok kákkaria maok, táte warko énénkér tére mo, pwararea maok, Barnabaso Mak warámpea Maként sip mek korokwapea apár amor ke Saiprus mek pok. 40 Aepo Polo Sailas warámpea énénkér akwap neria nepo maok, Kristen fákárerao am arop yaworan arakrá sér, “Tokwae Karamp aropomp te fwap yumont yak námpon.” 41 Am arop yaworao provins Siria ntia provins Silisia mekmwaek akwapriaka sios fákáre kárákáre sámpanáponoria Kwaromp kar farákáprá yárak.

Copyright information for `YUJ