Acts 2

Yiki Kor Spirit ékámp kar

Pentikos
‘Pentikos’rá sénap te Pasova Yae Tokwae akwap tenánko, fákánek Sarere akwap námp te, éntik fére-sámpramp yaeno. Am te yae tokwae kar am fek warákáránkria wit manénkɨr yonkwaenámp koupoukarea ankwapmwaek Kwarén sánk konapono.
yae fek, Jisasén mérnap arop fárákap ankárankamp nap mek koupoukour yakáp. b 
Aenapo maok, yámar meknámp ouwi tokwae ounk niamprá ékia am tankápnap nap mek top fákap yak. Aenko am fárákapao nkeapo maok, yaomwi yurunk niampao ékria maok, am fárákapamp pourouk ankákárankrá fápárákár akwap. c  Aeria maok, Yiki Kor Spiritao am Jisasén mérnap aropamp pourouk woukourria maok, táte moumountukri kar sérar. d 

Am ke fek Kwarén lotu i konap Juda fi kápae kare apár mekamp koropeaka Jerusalem mek yakáp. Am ouwi tokwae ounk niamp korop nánko maok, kápae kare koumteouráp arop wawia koropá koupoukour. Aeria maok, am Jisasén mérnap arop fárákapamp kar waria kokorokor. Am te apae riteanápe am fárákap ankákárank wa napo, náráp kar kare fek sérar. Aenapo maok, am fákáre kokorokoria sérrá, “Mámá arop fárákap má kar sérarap te am te Galili mekamp arop fino! Mokopiaka nomp naropwaromp kar kare fek sérar napo, nomo ankákárank ponankor wa námpon? Makia mapek koropá yakápnámp arop nomo apár Patia fi mekamp, Midia fi mekamp, Elam fi mekamp, distrik Mesopotemia mekamp, distrik Judia mekamp, provins Kapadosia mekamp, provins Pontus ntia Esia mekamp, 10 distrik Frigia ntia Pamfilia mekamp, tá Isip fi mekamp, distrik Libia ankwapmwaek kɨrɨkɨri Sairini taun wonae fikamp arop, tá nomo Rom fi mekamp arop mapek koropea yakáp námp. 11 Tá nomo Judaoia maok, tá nomo arop ankwap fi Juda lotu i konap nɨnɨkaok lotu i konámp arop, nomo apár amor ke Krit, tá distrik Arebia, nomo ponankor am fárákapao Kwaromp kárákáre kor tére konap kar nomp kar fek sérarap wa námpon.” e  12 Aeria maok, ponankor kokorokoria nɨnɨka waeria maok, námoku kok támao arakrá sérarria téréménkrá maok, “Máte apae fi korono?” 13 Aeapo maok, ankwap fárákapao aposel fákáreran wouroumprá sérarrá, “Táte wain ént wourékam fária mánmánrá paokop napono.”

Pita kar farákápámp kar

14 Tá Pita mom-sámpramp aposel fákárerént yakria maok, kar kárákáre fek séria maok, am koumteouráp aropan arakrá sér, “Juda yumo, tá Jerusalem meknámp koropnap arop fákáre yumo te ono sénamp kar má fwapia woupwi pátea wawia maok, yumo am ankank fi nke nap má mérenke. 15 Yumo te, mámá arop fákáre máte mánmán napon yonkwae rape? Mono. Oukoumwan koumounek fépér mo nap fek sárakok ke mwar ara, arop mánmán mwanap pourou mono. 16 Mámá ankank oukoumwan korop námp te wokwaek profet Joelo sérimp niampon. Mao arakrá sér,

17 ‘Kwaro sérrá, “Pwarnámp yae fek te,
ono onomp Spirit fek koumteouráp aropamp pourouk
oupoupourrá kák nanampono.
Tá yiráp poumou-tárápu tá yiráp yupu-tárápuao kor
profet
‘Profet’ ntia ‘Profet kar’ an sénap kar fi te, “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 44 fek nkeae.
kar fek onomp kar farákáp mwanapon.
Tá ono yiráp tár-ménkiran
nkwakwe make yém nke nap niamp yénkép nanko nke,
tá mér aropao kor yémén nke mwanapon.
18 Tá am ke fek táman, onomp tére konap arop
ntia tére konap koumteouamp pourouk
onomp Spirit oupoupour nánko,
am fárákap onomp kar profet kar fek
farákáp mwanapon.
19 Tá yámar mek te
momwar pourouráp ankank yororia,
tá apárok kárákáre yororo nanamp te
yɨri, yaomwi tokwae, yaomwi souri
má apár má oupouroup yak naenámp te,
am yae korop naenámp ke fek námpon.
20 Am ke fek ono yámar sámpea arákár nanko
kɨrɨkɨp korop,
yunk sámpea arákár nanko
yunk noumouriria yɨri niamp naenámpon.
Nánkár wakmwaek te,
Kwaro náráp Yae Tokwae fek
náráp kárákáre ntia wae tokwae
má apár ponankor yénkép naenámpon.
21 Am ke fek ponankor koumteouráp arop
Tokwae Karan ‘Námwan yaewourae’ ria wumwi napo,
mao am fárákapan warko éréképeanánko,
yae-párák yakáp mwanapon.” ’ g 
Joelo profet kar fek makrá farákápámpon.”

22 Pita warko ankwap kar sérrá, “Israel fi mekamp arop yumo te woupwi pátea onomp kar wawenke. Ono yumwan Nasaret mekamp Jisasoi námpan sénae rae: Yumo te nkwakwe make tére kárákáre Kwaro maomp yaek yumo ou mek yororo nánko nkea méri napon. Mao takimp te yumwan, námoku sámp-kérép nanko éknámp aroprá mérenkria ninámpon. h  23 Kwaro wokwaek kar tak mwanaponorá nɨnɨki tari námpan maok, am aropan yiráp yaek pwar námpon. Aenánko yumo támao kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek sánk napo, yaopwae porokopramp fek man pukupia, sumpwi pap napon. i  24 Aenapan maok, Kwaro warko man fárámpea papria, mao warko, am sumpwi sámpnámp touwe kwatae mek taki yakanori pwar moi námpon. Am te apae riteanápe, sumpwi te man sámp-fákeyak naenámp pourou mono. 25 Devito kor man takrá sérimp,

‘Ono nke nanko Tokwae Karao kumur méntép
onomp wonae fik kar yak námpon.
Mao wonae fik yakriaka onan kárákáre sáp námpara,
onan ankwap ankank te apápia kour me woukoupá
pap mono.
26 Aenámpan onomp nɨnɨk te kwapwe kare nánko,
ono mámá kar warákárria sénampon.
Ono te sumpwi nanamp aropao maok,
Kwaro onan kwapwe kare ankank sáp naenámpan
yépékrá yak nampon.
27 Am te apae riteanápe,
amo onan, waempomp némpouk yakaeria pwar mono.
Tá amoku nánapinap arop te,
numwar apár me mek mákáreanoria pwar mono.
28 Amo onan yiki yak nanamp mwae
wokwae yénkép napono.
Tá amo te onont yak napo maok,
am fek táman warákár tokwae nanampon!’
Mámá kar te Devito wokwaek makrá farákápámpon.” j 

29 Pita warko ankwap kar sér, “Kémpiyae tárápu, ono yumwan érik sénampon: Nomp ounáp Devit mao te wae sumpwi nánko maok, apár me mek papapono. Am man papap apár me te, nomo ou mek yakrá koropea, oukoumwan kor yak námpon. k  30 Aeno Devit te profetara, mao te wae mér, Kwaro kare kar narek séria arakrá sér, ‘Nánkár wakmwaek te, ono waráp ounápén nánapitenanko, mao te amo King yak napnámp taknámp yak naenámpon.’ l  31 Wokwaek kar te, Devito Kwaro tére naenámp ankank wae nkeanámpan, Kraiso warko fárámp naenámpan sérimpon. Mao sérrá, ‘Kwar te man, waempomp némpouk yakaeria pwar mo, tá maomp pourouao kor mákáre mono’rá sérimpon.’ m  32 Am takrá sérimp Jisas táman Kwaro fárámpea pap nánko, yino wae nke námpan sénámpon. 33 Oukoumwan te wae narek pokeaka, Kwaromp yae-párák mwaek tankrá e tokwae sámp námpon. Mao te wae wokwaek sérimp niamp maomp Naropwaromp yaekamp Yiki Kor Spirit sámp námpon. Aenámpara oukoumwan te maomp kárákáre kwarokor nánko, yumo am wae nkea maomp kar wa napon. n  34 Devit te Jisas narek pok námp niamp tak mono. Aenámpao maok, mao arakrá sér,

‘Tokwae Karao onomp Tokwae Karan arakrá sérimpon,
“Amo onomp yae-párák mwaek tankrá akwapea napo,
35 Nánkár ono waráp yopor arop tirá
waráp yae ankore mek kák tenanko,
yakáp mwanapon.” ’ o 
36 Aerimpara, yumo Israel fi ponankor te arakrá mérenke: Am Jisas, yumo yaopwae porokopramp fek pukup nap te, Kwaro man sérrá, ‘Tokwae Kar yoroi páte nánko, mao te Krais yak námpon.’”

37 Aeránko maok, koumteouráp arop fárákap Pitamp kar wa napo maok, am kar te am fárákapamp nɨnɨk mek párákap. Aenánko maok, am fárákapao Pita ntiaka ankwap aposel fákáreran arakrá turunk, “Ankwapyae fárákap e! Yino oukoumwan te apae mwanámpon?”

38 Aerapo maok, Pita am fárákapan sérrá, “Yumo ponankor ankákárank ankár kwatae nɨnɨk pwararea, Jisas Kraisomp e fek ént mek nér napo, Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épérano. Yumo tak napo, Kwaro yumwan Yiki Kor Spirit nénkano. p  39 Am te wokwaek kar Kwaro sérrá, ‘Yumwan, tá yiráp tárápuan, tá ponankor koumteouráp arop panek yakáp nap man Yiki Kor Spirit sánk nanamp’rá sérimpon. Nomp Tokwae Kar Kwaro mao wumwirinámp ponankor koumteouráp aropan ‘Yiki Kor Spirit nénk nanamp’ ria sérimpon.” q 

40 Tá Pita ankwap kar kápae kare am fárákapan tae fek farákápria maok, arakrá sér, “Yumo te fwapia mér kipo: Yumo takria am kwataenap arop fárákapént touwe sámp mwanape.” 41 Aeránko maok, am Pitamp kar wanap arop fárákap méria maok, ént mek nér. Am yae fek táman 3,000 koumteouráp arop manénkɨr Jisasén mérnap aropént koropá tapokwap napon. r 

Wourékam Kristen fákáreramp kwapwe kare nɨnɨkan sénámp kar

42 Am fárákap te kárákárerá aposel fákáreramp kar wawia maok, ankwapyaenápén yaewour, tá ankára mek koupoukarea fɨr fépérrá maok, énénki Kwarén kar toropwapiapon.
Kápae kare mérnap aropamp nɨnɨk te manénkɨr Kristeninap arop fákáre ankára mek koupoukarrá énénki fépérap ke fek te manénkɨr párák kar fɨr koupoukarrá fépéria maok, wakmwaek Jisasomp pourou ntia yɨriran nɨnɨkrá fépér i konapono.
43 Aeapo maok, Kwaro aposel fákáreamp yae kor fek kápae kare kárákáre yororo nánko, koumteouráp arop fárákap ponankor nkea kokorokoria apáp tɨrɨnk. t  44 Jisasén mérnap arop fárákap kápae kare por koupoukour saráp yakáp. Tá am fárákap te náráp ponankor ankank te Kwarén mérnap arop fárákapamp ponankoronorá nɨnɨk. 45 Aeria maok, ankwap fárákapan náráp apárráp ankank nénkria, am fek mani sámpria te, ponankor arop fɨr ankank mo napén nénkapono. u  46 Ponankor ankárankamp nɨnɨk fek kápae kare por lotu nap tokwae mek tukup ko koupoukour. Am fárákap nonopok nap-nap koupoukarrá énénki fépér. v  47 Am takrá fépérap fek te, am fárákapamp nɨnɨk yae-párák kareria warákáránkrá énénki fépériapono. Aeria am fárákap Kwaromp e sakap saráp yakáp napo, arop ankwap am fárákapan nkea te, yae-párák kare naprá nɨnɨk. Aenapo, Kwar Tokwaerao kumur méntép koumteouráp arop warko éréképrá, man manénkɨr mérnap aropént tapokwapá pwar. w 

Copyright information for `YUJ