Acts 20

Polo Masedonia ntiaka Akaia mek yárakimp kar

Am kar wae pwaránko maok, Polo Kristen fákáreran koropenk ritea maok, am fárákapan kar farákápea kárákáre nénkánko wawia mérapo maok, aesioria pwarará apár Masedonia mek akwap. Mao am mekmwaek Kristen fárákapan yaewourrá kápae kare kar farákáprá yárakia maok, wakmwaek Akaia fi mek akwap. Am fek yinɨnk yunk yakea maok, wakmwaek sip meknámp Siria mek akwap naeria. Aenámpan maok, Juda fákáre man sámp-wouroump mwanámpria kar papnap kar wawia warko sip mek akwap naerianámp nɨnɨk pwarará, warko Masedonia mek arákarrá apáraok akwap. a  Aenánko maok, taun Beria mekamp Pirusomp táráp Sopater mao Polént akwap. Tá taun Tesalonika mekamp arop yawor Aristarkus ntiaka Sekundus, tá Derbe mekamp Gaiusia maok, Timoti, tá provins Esia mekamp arop anánkaopwe Tikikus ntiaka Trofimus, am fárákapao kor Polént tukup. b  Am fárákapaomékɨr tukupea yinan taun Troas mek yépékrá yakáp. Yino oukoumwan Filipai mek yakápia, Juda firao Yis Moráp Pan Fári konap Yae wae akwapá pwar nánko, am feknámp sip mek kunkuria tukup. Éntik kumur fek tukupea, Troas mek am fárákap yakáp nap fekia maok, tá yino Troas mek fákáneki yakáp.

Troas mek Polo Yutikusén fárámpea papámp kar

Sarere kumuruk yino Kristen fákárent koupoukarea, énénki fɨr fépér.
‘Énénki fɨr fépér’: Sapta 2:42 fekamp kware fu fekamp kar nkeampo.
Aenánko maok, Polo oumpouran akwap nanampria námp kwamp maok, kar kápae kare farákáprá akwapea kumur kupuk.
Am yino koupoukournámp aokore te narek yak nánko, lam kápae kare am mek wae puri yakáp. Aenánko maok, arop tár-ménki windo fek tank námp, maomp e te Yutikus, Polo kar kápae kare farákáp nánko, wará ouwipirá tankrá akwapea, yonkwae tákáriaka narek yinɨnk kárar mekamp aokore meknámp apárok pɨká párákap. Aenánko arop fárákapao pɨkiaka man sámpapan maok, mao te wae sumpwi yak. 10 Aenánko maok, Polo kuri pɨkia man sámpea pourouk woukoupeyak. Aeria maok, koumteouráp aropan arakrá sér, “Mao fwap oukoumwan yiki yak námpon.” 11 Aerá séria pwarará maok, warko narek pokea pan fékéria koumteouráp aropént énénki fépér. Fépéria pwarará, mao kar farákáp námp éri te makrá akwapea wakor. Wakor nánko maok, Pol wae akwap. 12 Am arop tár-ménki te yiki yakánko maok, maomp fákárerao warámpá tukupea warákáránk.

Pol Troas meknámp Miletus mek akwapámp kar

13 Yino Polén pwarará, yinomékɨr sip mek kounkouria tukupea taun Asos mek. Tá yino am mek Polén yépékrá yakáp. Polo námoku wokwaek yinan sérrá, ‘Yumomékɨr tukupenke. Námo te wakmwaek apáraok korop nanamp’ rinámpantá. 14 Aenánko maok, Pol wae koropea Asos mek yinan kɨkɨpianánko, yino man warámpea sip mekia taun Mitilini mek tukup. 15 Tá ankwap kumuruk Mitilini pwarará tukupea apár amor ke Kios mek wonae fik pamp. Tá warko am feknámp tukupea taun Samos mek. Tá warko ankwap kumuruk tukupea provins Esia mekamp taun Miletus mek. 16 Polomp nɨnɨk te Esia mek tokwae ke yak tae monoria námp kwamp, taun Efesus kámá pwarará akwap naeria. Mao koupour akwap naerianámp te, fwap pwi nánko, Jerusalem mek Pentikos yae fek akwapá nke nanampria námpon.

Polo Efesus mek arop taokeyak konap aropan ‘Ye...’ rimp kar

17 Yino tukupea taun Miletus mekria maok, Polo Efesus mekamp sios taokeyak konap aropan námwan koropá nkenkria kar sámp-kérép. 18 Am fákárerao maonámpok koropea napo maok, mao am fárákapan arakrá sér,

“Ono manmékɨr Esia mek koropea yakamp fek, tá kápae kare por yumont yakamp fek te, onoinamp nɨnɨk yumo wae nkea mér napon.
19 Yumo te wae mér napon, kápae kare por Juda fákáre onan mwaria kar sérarapo, am támao onan nɨnɨk kápae sáp nánko, tá ono ém saráp yak nampao maok, ono ankár onokump e ponankor apárok sámp-anámpea paprá Tokwae Karamp térean saráp tére nampon. 20 Tá yumwan yaewour naenámp nkwakwe make kwapwe kare nɨnɨk yumwan farákáp nae namp te, ono kokwae moi nampon. Koumteouráp arop koupoukour nap mek, tá yiráp nap-nap ponankor ono yumwan yénkrá farákáp namp am te yumo wae mér napono. 21 Kumur méntép Juda firan tá Grik fi méntér ‘Ankár kwatae nɨnɨk pwarará Kwaronámpok koropria Jisas Tokwaeran mérenk’rá kar kárákáre fek sér i konampono. 22 Aeno yumo wawenk: Oukoumwan te, Yiki Kor Spirit támao onan tére nánko, ono ankár Jerusalem mek akwap nae kar nampon. Onan Jerusalem mek te apae ankank korop naenámp te ono mér mono. d  23 Máman mwar mér nampon: Kápae kare apárok ono akwap namp te, Yiki Kor Spiritao kalabus ntia kápae kare kápae onan yépék námpan méramprá yénk námpon. e 

24 Aenámpan maok, ono te onokump pourouan tokwae kar ankankrá nɨnɨkia kárákáre fek sámp-fákeyak mono. Ono te ankár Jisas Tokwae Karao onan sápnámp tére térerá akwapea pwar nanamp mwae-párák akwapria, koumteouráp aropan Kwaro aropompia yaewournámp Kwapwe Kare Karan farákáp naeria nampon. f 

25 Onomp ankwapyae fárákap e, yumo wawenk. Wokwaek kar ono yumo ou mek yakria, Kwaromp firáp taokeyak naenámp kar farákápampon. Aeampan maok, oukoumwan te ono wae mér, wakmwaek te yumo ponankor warko onomp pourou nke mwanap pourou mono. 26 Aeria namp kwamp, ono oukoumwan yumwan érik farákarrá sénaeria nae: Yumo ou mekamp arop ankwap ankárankamp yaomwi mek pɨk námp te, ono nanko námpanápe. Námoku námpono. 27 Am te apae riteanápe, Kwaromp ponankor nɨnɨk ono yumwan farákáp namp te kokwae moiampon. 28 Yiki Kor Spiritao yumwan sios taokeyakáp mwanap yorororá kák námpara, yumo ankár yumokuráp pourou fwapi taokeyakápria, Kwaromp sipsip fákáre náráp Tárápamp yɨri fek yamokwapea érékép námp am fwapi taokeyakáp kipo. g  29 Ono wae mér nampon, ono yumwan pwatea akwap nanko te, nánkár wakmwaek yao pwae mekamp kwatae kare as fákáre yumo ou mek koropea sipsip fákárean sámpá yampourou mwarea napon. h  30 Tá yumokunap mekamp arop ankwap fárákapao kor yumwan kwekár sérarrá, Kwaromp koumteouráp aropamp nɨnɨk érépea am fárákapamp nɨnɨkaok tukup mwaria napon. 31 Ae mwaria napara, yumo ankár kumur méntép fwapia taokeyakáp kip. Yumo te onoinamp nɨnɨk te nɨk moi kwapono. Ono te yinɨnk yopwar fek kumur, yámar kokwae mono, yumo ankákárankan ponankor yae-párák kare paokop mwanap kwapwe kare nɨnɨk te wae yénkrá yárak nampon. Yumwan am taknamp ke fek te, onomp yi mekamp émti méntér kwarákáranámpon.

32 Oukoumwan te yumwan Tokwae Karamp yaek pap nampono. Onomp nɨnɨk te, maomp aropompnámp kar ankár nɨki-samp mwanapria nampon. Am aropomp te yumwan fwap kárákáre sánkria Kwaro námoku nánkárápnámp koumteouráp aropan nénk konámp kwapwe kare ankank yumwan fwap nénk naerámpon. i  33 Ono te arop ankwapamp silva, tá gol, tá waempyam ankank kɨkiank moiampon. 34 Yumoku támao wae mér napon: Ono te onokump yae kor fek tére nanko, am támao onan yaewourria, onont yakápnap aropan kor yaewour i konámpon. j  35 Kápae kare tére ono tére namp te, nomo ankár am nɨnɨkaok tére kárákáreria, nomo fwap porokwenámp aropan yaewour mwanámpan yumwan yénkép námpon. Tá nomo ankár Jisas Tokwae Karao námoku sérimp kar am nɨnɨk mwanámpon. Mao te arakrá sér, ‘Ankwap aropan ankank sánknámp aropamp warákár te maomp yaekamp ankank sámprá warákár konámpan kámákár akwap námpon.’”

36 Polo mámá kar farákápea pwarará maok, kwaráp torokomprá am sios taokeyakáp konap arop fákárerént Kwarén kar toropwap. 37 Aea maok, wakmwaek ponankor éménka waeria maok, am fárákap Polén koukoupwiyakrá aop mukuriapono. 38 Am fárákap Polén yonkwae touwe tokwae nap te, mao ‘Yumo te warko náráp pourou nke mono’rá sénámp aran napon. Takia am fárákap Polén warámpá tukupea sip mek kérép. k 

Copyright information for `YUJ