Acts 9

Solo Kristenimp kar

Am ke fek te Solo Jisasomp firáp aropan sámpá yampourourá tirá wour naeria kárákáre. Aeria maok, pris taokeyak konámp aropaonámpok akwapea maok, man sénánko, mao taun Damaskus mek Judamp lotu nap taokeyakáp konap arop fárákapampor pas kumwia, Solomp yaek sánk. Am pas fek te arakrá sér, “Solo yárakrá, Jisasonámpaok tukup konap koumteouráp arop fárákap nke námp kwamp te, mao tirá fápákamánkia Jerusalem mek éréképá korop naenámpon.” a  Aeria maok, Sol wae Jerusalem pwarará akwapea Damaskus wonae fik nánko maok, tá koupour kar yámar meknámp wae maomp pourouk tákap. Aenánko maok, Solo apárok pɨká párákap. Aeria maok, mao wa nánko, arop ankárankampamp kar arakrá sér, “Sol, Sol, apae riteaka amo onan sámpá yampourourá térea wae rape?” Aeránko maok, nopok Solo sérrá, “Tokwae Kar, amo te wa nape?” Tá nopok mao sérrá, “Ono Jisaso nae. Amo te onan sámpá yampourou napon. b  Aeno amo fárámpea taun mek akwapae. Nánkár arop ankárankao amo ankár takrá tére nanap ankank sénaenámpon.”

Am arop fárákap Solént tukupap te kokorokoria kar tákap mono. Am fárákap foukouri yakáprá am arop kar sénámp wa napan maok, am fárákap te am arop pourou nke mono. Aeapo maok, Sol am feknámp fárámprá yi fɨkarrá nke námpao maok, maomp yi te oukoumwan kɨrɨkɨp yak. Aenámpantá maok, arop fárákapao man yae tokoropeaka taun Damaskus mek tukup. Mao am mek yinɨnk kumuri yak námp te, maomp yi te oukoumwan sukupi yak. Aenánko mao te fɨrráp éntráp fár mono.

10 Tá Jisasomp firáp arop ankwap Damaskus mek yakámp, maomp e te Ananaias. Man Tokwae Karao yém sérrá, “Ananaias!” Mak ránko maok, mao sérrá, “Tokwae Kar e, ono máyak rae.” 11 Aeránko maok, Tokwae Karao man sérrá, ‘Amo fárámpea mámá mwae kup maomp e ‘Yae-Párák Kare Mwae’ am mwaek akwapea, Judasomp nap mek oupourounkampo. Tarsus mekamp arop ankárank, maomp e te Sol, mao am mek Kwarén kar toropwaprá yak námpon. 12 Maomp yi te oukoumwan kɨrɨkɨpeyak námpan maok, mao yémén nke nánko, arop ankwap, maomp e te Ananaias, akwapea maomp yi warko fwapanoria maomp pourouk yae pap námpon.

13 Aeránko maok, Ananaiaso napok kar pwarokwaprá arakrá sér, “Tokwae Kar e, ono wa nanko, kápae kare arop sérarrá, ‘Am arop tene waráp firáp Jerusalem mekamp aropan sámpá yampourou i konámpon.’ 14 Mao te pris tokwae fákárerao ‘Takae’rá sénapo, mapek yakáp konap waráp e séria amwan lotunap arop fárákapan fápákamánkrá yárak námpon.”

15 Aerámpan maok, Tokwae Karao man sérrá, “Amo te akwapae. Am arop te oukoumwan onomp tére arop yak naenámpon. Ono man ankwap fi aropan, king fákárean, tá Israel fi mek kor yárakrá onomp e érik farákáprá sénaenámpria nánapi tenampon. c  16 Mao onomp e farákáp námp fek nkwakwe make touweráp kápae koropánk nánko, sámpea kárákáre fek fokopeyak naenámp yénkép nanampon.” d 

17 Aenánko maok, Ananaias akwapea maok, nap mek youmpea Solomp pourouk yae paprá maok, arakrá sér, “Nánae Sol, amwan Jisas Tokwae Karao mwaeaok kɨkɨpi námp, mao támao onan sámp-kérép nánko, ono korop namp te, waráp yi fwap nke napo, amwan Yiki Kor Spirit woukoupanoria nampon.” 18 Ananaias takrá séri pwar nánko maok, Solomp yi mek káre niamp am kárákapá yak námp koupour kar kwarákár éká párákap nánko maok, maomp yi wae fwap nkeria, fárámprá ént mek anámp. 19 Aeria maok, wakmwaek Sol wae fwap fɨr fária kárákáre sámp.

Sol Damaskus mek Kwapwe Kare Kar farákápámp kar

Solo Damaskus mek Jisasomp firáp arop fárákapént ankwap yinɨnk yae yakea maok,
20 wakmwaek Juda firamp lotu nap mekmwaek yárakria maok, ‘Jisas te Kwaromp tárápono’rá farákáprá sér. 21 Aeránko arop ponankor Solomp kar wawia maok, kokorokoria arakrá sér, “Wɨ! Am arop te Jisasomp e fek loturá kar toropwapnap arop fárákapan sámpá yampourou i konámp támaono. Mao te Jerusalem mek takianámpao, mapek koropea arop fápákamánkia pris Tokwae fákáreaonapok éréképá akwap naeria korop námpon.” e 

22 Aerapan maok, Solo ‘Jisas te Krais támaono’rá farákápnámp kar te kárákáre kor karia maok, érik karaok farákár. Aenánko maok, Juda fárákap Damaskus mek yakáp nap am kar wawia maok, kokorokoria, nopok kar sér mwanap pourou mono. f 

Juda firao Solén sámp-wouroump mwariakapo farákapá akwapámp kar

23 Kápae kare yae akwap tenánko maok, am Juda fákárerao koupoukarea maok, Solén sámp-wouroump mwaria kar pap. g  24 Aeria Juda fákáre Solén mwanámpria, taun yár ménki fek yámaraok, tá kumuruk kor man yéréréki yakáp. Aenapo, Sol am taknap kar wae wa. 25 Aenánko maok, Solo éréképea yárak i konamp arop fárákapao man kumuruk taunan yarokwapnap yumwi fekamp yár windo meknámp basket tokwae mek papea paok fek ér-popwarrá pɨkia apárok papapono.

Sol Jerusalem mek yakámp kar

26 Wakmwaek Sol Jerusalem mek akwapea Jisasomp firáp aropént yak naerianámpan maok, am fárákap te man, Jisasomp firáp moan mpweria apáp tɨrɨnk. 27 Aeapo maok, Barnabaso Solén aposel fákáreaonapok warámpá akwap. Aea maok, mao Solo Tokwae Karan mwaeaok nke nánko, Tokwae Karao man sérinámp kar farákáprá sér. Aeria maok, tá Solo apáp mo, Jisasomp e kárákáre fek Damaskus mek érik farákápámp táman kor farákáprá sér. h  28 Aenánko maok, Solo Jerusalem mek am fárákapént yakria maok, mént akwapria maok, apáp mono, kárákáre fek térerá, Tokwae Karamp e fek érik sérar. 29 Mao te Grik kar mérnap Juda fákárent kar sérria maok, am fárákapént kar yorowar. Aenámpan maok, am fárákap, man te mokopia sámp-wouroump mwarrá mwae oupourounk. 30 Aeapo maok, Jisasomp firáp ankwapyaenáp fárákap am méria maok, Solén warámpá tukupea, taun Sisaria mekia maok, taun Tarsus mek sámp-kérép.

31 Aenapo maok, táte am apár Judia mek mwaekamp, tá Galili mek mwaekamp, tá Samaria mek mwaekamp sios mekamp koumteouráp arop yae-párák yakáp. Aeria maok, am fárákap te Tokwae Karamp yae ankore mek yakáp i konap nɨnɨkaok napo, Yiki Kor Spiritao am fárákapamp nɨnɨk mek kárákáre sánk nánko, kápae kare koumteouráp arop fárákap sios mek korop napon.

Pita Ainiasomp pourou fwapi papámp kar

32 Pita ponankor némpouk mwaek yárakia maok, taun Lida mek kuri akwapea, am mekamp Kwaromp firáp aropént yak. 33 Aeria nke nánko maok, am némpoukamp arop ankárank maomp e te Ainias, yukupuk yopwar máte ankár kour ponankor sumpwi yakánko yárak mono, nap mek saráp amp. 34 Aenámp aropan Pita sérrá, “Ainias, oukoumwan te Jisas Kraiso amwan warko fwapi pap námpono. Amo fárámprá waráp amp i konap ankank nánapae.” Aeránko maok, mao wae pu kor fwapria koupour fárámpánko maok, i  35 tá am Lida ntiaka Saron mekamp arop ponankor nkerá paokopria maok, kwatae nɨnɨk pwararea Tokwae Karaonámpok koropap.

Pita Tabitan fárámpá papámp kar

36 Taun Jopa mek am mekamp Jisasén mérnámp yupu, maomp e te Tabita, Grik kar fek te ‘Dorkas’rá sér i konapono. Mao te ankár kumur méntép kwapwe kare nɨnɨk fek yárakria maok, kápae kare koumteouráp arop ankank mo napén yaewour i konámpono. 37 Am ke fek táman maok, am yupu touwe sámpea sumpwinko maok, maomp yákáre ént fek yárária narekamp aokore mek páte. 38 Lida te Jopa wonae fik yak námpara, Jopa mekamp Jisasén mérap arop fákáre wa napo, Pita Lida mek yak námpon. Aerapo maok, am fárákap arop anánkaopwe Pitanámpok tirá kérépapo, akwapea man sérrá, “Amo yinonámpok koupour koropae. Apwapi kwapono!” 39 Aerepo maok, Pita fárámprá am arop yaworént akwapea am fekánko maok, táte koumteouráp arop fárákapao man warámpea narekamp aokore mek pok. Aeria maok, ponankor kae koumteou koropea Pitan ɨkarrá éménkrá yakáp. Aeria maok, Pitan, yino Dorkas énénki yakápriaka yoroinámp waempyamráp ankank mámánrá yénk. 40 Tá Pita am mekamp koumteouráp aropan apárok tirá kérépea pwatea maok, námoku mwar kwaráp torokompria kar toropwap. Takia pwarará, sámp-arákarrá am yupu yákáre táman nkeria maok sérrá, ‘Tabita, amo fárámpae!’ Aeránko maok, am yupu yi fɨrékarrá Pitan nkeaka maok, fárámpea tank. j  41 Aenánko maok, Pita maomp yae tokoropea ka-pap nánko, fokopeyak. Aenko maok, Pita Kwaromp koumteouráp arop ntia kae koumteouran wumwiria am fárákapan Dorkas fárámpea yiki yak námp yénkép. 42 Am Pita takinámp kar Jopa mek am mek akwapánko, kápae kare arop fárákap Tokwae Karan mériapon. 43 Aeapo maok, arop ankwap, maomp e te Saimon, méntér kápae kare yae yak. Am Saimon te bulmakauráp fɨr yɨpi térerá ankwap téreampor nánap i konámp aropono.

Copyright information for `YUJ