aJo 11:1,34
b4-5 Jo 18:2-3
cJo 19:40
dJo 11:43-44
f14-15 Sek 9:9
gJo 17:1
hLu 9:24
kJo 16:11
lJo 3:14-15
nJo 8:12
sJo 9:22
tJo 14:9
uJo 1:9; 8:12
vJo 3:17
wHi 4:12
xJo 8:28

John 12

Maria Jisasomp puk sanda kwarákarimp kar

Pasova Fári konap Yae oukoumwan tokwampok yae tankánko maok, am ke fek Jisaso apár me mekamp kéménkia papámp arop Lasarusomp némp Betani mek akwap. a  Aenko maok, am némpouk am fek Jisasén ‘Aesio’rá sér mwaria, maompor fɨr nánap. Marta fɨr yorokwae nánko maok, Lasarus Jisasént fár mwanap aropént tank. Aeapo maok, Maria sanda mani tokwae fekamp, hap kilo botol sankoropea maok, Jisasomp puk forokwapea pwarará maok, námokuráp me pwae fek féki torokorrá yakánko maok, am nap mek sanda nánákáre kwapwe top-pwarámpá yak. Aenko mént paokopiap arop ankárank Judas Iskariot am arop te nánkár wakmwaek Jisasén arop outɨri naenamp mao sérrá, “Am sanda te nomo aropan sánkria am fekamp 300 yae fek térea sámp konámp niamp 300 mani silva sámpeaka, ankank monap aropan nénk mwar mpup!” b  Mao te ankank monámp aropan nɨnɨkrá sér mono, mao maniráp yam taokeyakria mani oukun i konámp aropao námpon.

Aeránko maok Jisaso sérrá, “Am yupu te numwar takano. Mao am taki námp te, nɨki-samp yakrá akwapea, ono sumpwi nanko, onan apár me mek papnap yae fek naenámpon. c  Ankank moráp arop fárákap te yumont yakápi yakáp mwanapon. Aeno ono te yumont yaká yak nanamp mono.”

Pris tokwae fákárerao Lasarusén sámp-wouroump mwaria sérariap kar

Kápae kare Juda fákárerao wa napo, Jisas Betani mek yakánko maok, am arop fárákap te maonámpok korop. Am fárákap te Jisasén saráp koropea nke mono. Manénkɨr Jisaso Lasarusén apár me mekamp kéménkia papámpan mér napara, Lasarusén kor nke mwaria korop napon. d  10 Aeriaka, kápae kare Juda fákáre pris tokwae fákáreran pwarará tukuprá Lasarusén nkeaka Jisasén mérapantá maok, pris tokwae fákárerao sérrá, ‘Lasarusén kor mént sámp-wouroump mwar’ ria kar papapono.

Jisas Jerusalem mek king niampia akwapámp kar

Matyu 21:1-11; Mak 11:1-11; Luk 19:28-40

12 Jisaso Lasarusént fária pwaránko, ankwap yae fek kápae kare koumteouráp arop Pasova Yae nke mwaria Jerusalem mek koropea koupoukour yakáp. Aeria am fárákapao wawapo maok, ‘Jisas Jerusalem mek korop naean’rá sér. 13 Am wawia maok, oupuk pwae niamp yao pwae fékéria tukupea, mwaeaok Jisasén kɨkɨpia tékén arakrá sér,

“Nomo Kwarén warákár mwaro!
Kwaro Tokwae Karamp e fek koropnámp arop má
e tokwae sánkano!
Mao te Israel firamp King yak naenámpono.” e 
14 Jisaso donki soup ankárank sámpea am fek tank. Aenánko, am te Kwaromp Buk fek yaknámp kar niampon. Am te arakrá sénámpono:

15 “Taun Saion mekamp koumteouráp arop,
yumo te apápi kwapono!
Yiráp king oukoumwan má korop námp nkenke.
Mao te donki soup fek tankrá korop námpono.” f 
16 Manénkɨr am ke fek te mao éréképá yárak i konámp arop fárákap te am kar fi te mér moiapono. Aeno nánkár wakmwaek Jisas warko arákarrá pokria wae tokwae sámp námp fek maok, am Kwaromp Buk fek yaknámp kar nɨnɨkria, arop fárákapao Jisaséniapan kor nɨnɨkia, ‘Am te Jisas táman sénámpon’rá mériapon.

17 Wokwaek kápae kare koumteouráp arop Jisasént yakápria nkeapo, Jisaso Lasarusén apár me mekamp fárámpea papámpon. Oukoumwan am koumteouráp arop te am Jisasoimp táman arop ankwap fárákapan kar farákáp napon. 18 Aenapo, kápae kare koumteouráp arop Jisaso manénkɨr am ankank yoroimp kar táman wawia maok, am fárákap maonámpok tukupea mwaeaok kɨkɨp. 19 Tá Farisi fákárerao kor námoku támao am nkea námoku kok sérarrá, “Nkenke! Nomo mwaria nánap námp te tak mwanámp pourou moiane! Ponankor koumteouráp arop te man éntér kákia tukup napon.”

Grik ankwap fárákap Jisasén nke mwarianap kar

20 Koumteouráp arop fákárerao tukupea Jerusalem mek Pasova yae fek Kwarén lotu mwariakapo maok, táte Grik ankwap fákárerao kor mént tukup. 21 Am Grik fákáre te Galili mekamp taun Betsaida mekamp arop Filiponámpok koropea maok, man arakrá sér, “Arop Tokwae, yino te Jisasén nke mwarianeano.” 22 Aerapo maok, Filipo kor akwapea Andrun séria warámpea énénkér akwapea Jisasén sérepo maok, 23 tá Jisaso am arop yaworamp kar mao sumpwi naempan wounáp kar sérrá, “Oukoumwan má ke fek te Aropamp Táráp e tokwae sámp naenámp ke te wae korop námpon. g  24 Ono waeman yumwan kare kar sér rae: Wit ki apárok pɨká tankrá yɨpi takére mo námp te, am ankárank támao saráp yak konámpon. Aeno apárok pɨká tankea yɨpi takérea téri pokea maok, ki kápae kare tank konámpon.” 25 Am wounáp kar séria pwarará maok, kar kare sérrá, “Aeno arop námokuráp pourouan yiki yak naenámpan nɨnɨkrá yárak námp te, maomp yiki yak moyak naerámpon. Aeno arop námokuráp pourouan wampwe pwarará, onan nɨnɨk námp te, mao fwap ankár yiki yaká yak naenámpon. h  26 Aeno arop ankárank onomp tére naenámp kwamp te, ankár ononampaok kuno. Takria maok, mae némpouk ono yak namp te onomp tére aropao kor onont am fek yak naenámpon. Aeria maok, arop onomp tére nánko te, onomp Naropwar te man e tokwae sánk naenámpon.” i 

Jisaso námoku sumpwi naenámpan sénámp kar

27 Jisas warko ankwap kar arakrá sér, “Oukoumwan te ono yonkwae touweria nɨnɨk tokwae nampono. Aenampara apaerá sénanampon? Ae te ono onomp Naropwarén sérrá, ‘Oukoumwan má ankank korop námp má sámp-sɨrae’rá sénanamp nie? Ono takrá sér mono. Am ankank te ankár onomp pourouk korop naenámpria ék namp támaono. j  28 Ayao, waráp e tokwae kwapwe yénkép napo, arop fárákapao nke mwanapono.” Jisaso makrá séránko maok, táte yámar meknámp kar ankárank arakrá sér, “Ono te wae onomp e tokwae kwapwe kare yénkép nampara, warko oukoumwan kor tak nanampono.” 29 Aeránko am koumteouráp arop fárákap wonae fik am fek yakáp napao, am kar wawia arakrá sérrá, “Wɨ! Oukurér párákapáne!” Tá ankwap fákárerao sérrá, “Mono, enselo mént kar sénámpono.”

30 Aerapo maok, Jisaso sérrá, “Am kar yumo wa nap te onan yaewour mono. Yumwan yaewour naenámpan námpon. 31 Oukoumwan Kwaro má apár mekamp koumteouráp arop younkoupria, táte má apár mekamp arop poukeyak konámp arop kwatae yérépea kérép naenámpon. k  32 Oukoumwan te ono má apár mek yak nampan maok, nánkár te onan ka-sampokea napo, am ke fek táman ponankor koumteouráp arop ononampok érékép-korop nanampon.” l  33 (Jisaso am takrá sérimp te námoku sumpwi naenámp mwaekamp nɨnɨk fek sérimpon.)

34 Aeránko maok, am koumteouráp arop fákárerao maomp kar pwarokwaprá man sérrá, “Yino wa nánko Kwaromp loao sérrá, ‘Krais te ankár yaká yak naenámpono’rá sénámpon. Amo mokopia ‘Aropamp Táráp narek sampok mwanap’rá sér rape? Am ‘Aropamp Táráp’ te wanono?” m 

35 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan wounáp kar sérrá, “Wae te fae tákáre ke fek yumont yak námpon. Oukoumwan wae yumont yak námp fek yiráp paokop te ankár wae fek paokop kip. Yumwan kɨrɨkɨp koropea oupouroup naeane. Arop kɨrɨkɨp mek yárakria te, mao te maok akwap raerá mér mo i konámpon. n  36 Wae te oukoumwan yumont yak námpara, yumo ankár wae táman méria maok, yumo waeramp arop fákáre yakáp mwanapon.” o 

Juda kápae kare Jisasén mér moiap kar

Jisaso makrá séritea maok, am fárákapan pwarará youmpea mek yak.
37 Am fárákap Jisaso nkwakwe make kárákáre yoro nánko nke napao maok, man te mér mo napon. 38 Aenapo maok, profet Aisaiamp kar méntér pwi námpon. Aisaiao sérrá,

“Tokwae Kar e!
Wa mokop yinomp kar wawia mér námpon?
Wa mokop Tokwae Karao
náráp kárákáre yénképnámp tére
oukoumwan má térenámp niamp nke námpon?” p 
39 Am fárákap Jisasén mér mwanap pourou mono. Am tak mwarap fi táman Aisaia ankwap kar kumwi námpon:

40 “Kwaro am fárákapamp yi nke mwanap pourou moi papria
nɨnɨkan kor épérépi pap.
Takria am fárákap ankank nkeria, kar fi méria,
ononampok arákarrá korop napo,
ono am fárákapan fwapokwapi papantáno.” q 
41 Aisaia am takrá sénámp te, apae riteanápe, Jisasomp kárákáre tokwaeran nkea pwatea am Jisas táman sérimpon. r 

42 Karenono, kápae kare Juda taokeyakáp konap aropao kor man mérapo maok, Farisi fákárerao námwan, lotu nap mek korop kwaponoria taokorantá apáp nap kwamp, maomp mérap érik sér moiapon. s  43 Am fárákap te Kwaro námwan warákár naenámpria te mono, arop fárákapao námwan warákáranápon kar i konapon.

Jisaso farákápnámp kar támao aropamp nɨnɨk yurukup naenámp kar

44 Jisaso tékén sérrá, “Arop onan mér námp te onan saráp mér mono, onomp Naropwaro onan sámp-kérép nánko ék nampan kor mént mér námpon. 45 Arop onan nke námp te, onomp Naropwaro onan sámp-kérépánko ék namp man kor nke námpon. t  46 Ono má apár mek ék namp te ará: Arop fárákap onan mér nap te kɨrɨkɨp mek yakáp mono. u  47 Aeno arop ankárankao onomp kar wawiaka onomp karwaok yárak mo námp te, man te ono arop yurukuprá kot i konámp aropnámp taknámp mono. Ono ék namp te má apár mek yakrá koumteouráp aropan yurukuprá kot naeriaka ék mono. Ono ék namp te am arop fákáreran warko érékép naeria ék nampon. v  48 Aeno arop onan younkwek sɨrarrá onomp kar sámp mo námp te, man yurukuprá kot naenámp arop te yak námpon. Ono farákápnamp kar támao nánkár pwarnámp yae fek mao am fárákapan yurukuprá kot naenámpon. w  49 Ono te onokump nɨnɨk fek má kar farákáp mono. Onomp Naropwaro onan sámp-kérépánko ono ékamp, mao námoku kápae kare kar onan farákápaerianámp sápria, am farákáp nanamp nɨnɨkan kor sáp námpon. 50 Ono te wae mér nampon, onomp Naropwaromp kar te yiki yaká yakáp mwanap nénk konámpon. Aenámpara, kápae kare kar ono farákáp namp te onomp Naropwaro ‘Arakae’rá sénámpaok i konampono.” x 

Copyright information for `YUJ