Luke 1

Tiofilus, arop taokeyak konap arop tokwae e! Kwaro nkwakwe make ankank yino yakáp námp mekmékɨr térempan, arop ankwap fárákapao am ankankan wokwaekia koropea oukoumwan nkeaka, arop kápae kareran Kwaromp Kar érik farákápriaka yinan kor am ankankan farákáp napon. Aerapo, kápae kare aropao am fek nɨnɨk tokwaeaka, ono kumwi naerá nɨnɨkia, am ankank ponankor kumwi napao maok, oukoumwan pwi kari yak mono. Aenámpantá, ono wokwaek, am ankank kápae kare fi kare mokoponrá mér naeria fwapnae karia turunkwapia, oukoumwan ono fwapokwapia kumwi namp te wokwaek kar koropámp niamp pourourápono. Aempan ono má kar waráp por kumwi nampono. Amo mámá kar nkea amwan wokwaek farákápap kar, am te kare karonorá mér nanapon.

Enselo Sekaraian ‘Jon korop naenámp’rá sénámp kar

Heroto apár Judiamp king yakámp fek, pris yakámp arop e te Sekaraia. Mao te ounáp Abaija fekamp pris fi yak námpono. Maomp yupu te pris taokeyaknámp arop Aron yakámp fi mekamp. Maomp e te Elisabet. Am anánkwap te Kwaro nkemp fek te yae-párák kare yak. Aeria maok, Kwar Tokwaeramp ponankor loaok, tá Kwaromp ponankor karwaok yárak nepara, mao nke námp fek kwatae nɨnɨk nep yak mono. Aenámpao maok, Elisabet te mapo yakámpara, am anánkwap te táráp sámp mo, yakeaka wae tékénou.

Pris tére konap arop fákáre koropea maok, Sekaraia kor Kwaro nke námp fek pris tére. Am fárákap wa mokop Kwaromp Nap Aokore Yiki Kor mek tére naenámpaoean nke mwaria satu pilai. Takria maok, Sekaraian ‘Oukoumwan te amo tére nanap kenono’rá sérapo maok, Sekaraia wae lotu nap tokwae Aokore Yiki Kor mek youmpea, am aokore mek Kwar Tokwaerampor paura nánákáre yankap naeria. a  10 Paura nánákáre yankap naenámp ke fek kápae kare arop koropea apárok néntépá yakápria Kwarén kar toropwaprá yakápapo maok, Sekaraia paura nánákáre alta fek yankap naeria youmpea nke nánko maok, 11 alta yak námp fek Kwar Tokwaeramp ensel yae-párák mwaek am fek fokopeyakánko, 12 nkea korokopea apápimp. 13 Aenánko maok, enselo Sekaraian sérrá, “Sekaraia, amo apápi kwapono. Kwar te amo táráp sápaeria toropwapnap kar te wae wawi námpono. Waráp yupu Elisabet te poumou-táráp sámpeanánko maok, amo maomp e tákapria te ‘Jon’ ri papampo. 14 Nánkár am táráp tankeanánko, amoku kor yonkwae kárámpriaka warákár napo maok, fikamp arop kápae kare am korop námp táman nkeaka warákár mwanapon. 15 Mao oukoumwan éntupwaromp yare mek yak námp fek Yiki Kor Spiritao maomp pourouk woukoupá yak naenámpon. Am feknámpia ankár takrá akwapea, mao Kwaro nke námp fek Kwaromp arop tokwae kwapwe yak naenámpara, wain ént ntia mánmán ént ankwap fár mo. b  16 Mao Kwaromp kar farákáp nánko, Israel fi mekamp arop kápae kare wawiaka warko náráp Kwar Tokwaeraonámpok arári korop mwanapono. 17 Mao te Elaijamp nɨnɨk ntia kárákáre niamp sámpeaka Tokwae Kar wakmwaek korop naenámp fek mekia akwap naenámpon. ‘Naropwaryaenáp ntia tárápu nonopok ankárankamp nɨnɨk fek yakáp kip’rá sénaenámpon. Tá mao kar ták-sɨr konap aropamp nɨnɨk fwapokwap nánko, yae-párák kare aropamp nɨnɨk kwapwe sámp mwanapon. Takria mao arop fárákapan nánaprá párakop nánko, am fárákap Tokwae Karao korop naenámp nánaprá yakáp mwanapon.” Am enselo arakrá sérimpon. c 

18 Sekaraia enselén turunkrá, “Ono wae mér pourou, onomp yupurao kor waeman énénkér mér pourou nemp tane, ono te mokopia am kar karenorá mér nanampon?”

19 Aeránko maok, enselo sérrá, “Ono Kwarént yak konamp Gebrielono. Kwar námoku onan amwan, má kar kwapwe farákápaeria sámp-kérép nánko, ono ékiaka sénampono. 20 Aeno amo onomp kar wawia ‘Kareno’rá sér mo napo te, waráp top kor kéri yak nánko, amo te kar sér mono, akwapeaka ono má sénamp ankank koropnámp ke fek warko waráp top kor fwap naenámpon. Ono sénamp kar máte kare kar tak naenámpan sénampono.”

21 Koumteouráp arop Sekaraian yépékrá yakáprá nɨnɨkrá, “Máte apae ankank korop nánko, mao Nap Aokore Yiki Kor mek youmpea am mek youpoukwap yakreane?” 22 Makrá yakáp napo, Sekaraia am meknámp mank nánko, nkeapo maok, kar sér mo, yae fek saráp yénkánko, nkea méria maok, “Mao te Nap Aokore Yiki Kor mek mwar pourouráp ankank nkea karane! Top kor kéri yak námpono!”

23 Wakmwaek Sekaraia pris tére térea pwarará námokuráp némpouk akwap. 24 Aenko maok, maomp yupu Elisabet te wae táráp yororia maok, éntik yunk te érik yárak mo, nap mek saráp yakrá nɨnɨkia arakrá sér, 25 “Ono wokwaek te mapo yak nanko, onan sérar napo, pwarápae tokwaeampan maok, Kwar Tokwaerao onan aropompria yaewourianánko, ono táráp yak namp te koumteouráp aropao nke nap fek te, ono pwarápae yak mono.”

Enselo Marian ‘Amo Jisas sámp nanapono’ rimp kar

26 Elisabet táráp yak námp tokwampok yunk akwap tenánko, Kwaro ensel Gebrielén, apár Galili mekamp taun Nasaret mek akwapaeria sámp-kérép. 27 Mao yupu énki ankárankan kar farákáp naeria akwap. Am yupu e te Maria. Mao Josepomp nap mek tank naenámpria kar yoroi tariap. Am Josep te King Devit yakámp fi mekampono. d  28 Gebrielo maonámpok akwapea sérrá, “Ae! Maria! Tokwae Karao amwan nkea warákárriaka, amont yak námpono.”

29 Maria am kar wará yárakrá nɨnɨk tokwae. Aeriaka, “Onan te apaerá sériane? Am te mokop naenámp karaniane?”

30 Aeránko maok, enselo sérrá, “Maria, amo te apápi kwapono. Kwaromp nɨnɨk te amwan warákár námpon. 31 Amo wawae! Amo wakmwaek te poumou-táráp yakeaka tank nanapono. Amo maomp e tákapria te ‘Jisas’ ri papampo. e 

32 Mao te arop éréképea tank naenámpon.
Aeriaka man nɨnɨkria sérarrá:
‘Mao te yámar mekamp
Kwar Kárákáre Koramp Tárápono’rá sér mwanapon.
Aenapo maok,
Kwar Tokwaerao man maomp ounáp
Deviténimpnámp taknámp
Israelomp king yoroi pap naenámpon.
33 Mao te king yakriaka,
Jekop yakámp fi éréképea yaká yakria maok,
Am king yak námp te pwar mo,
Ankár yaká yak naenámpon.” f 
34 Maria enselén sérrá, “Am te mokopia nanampono? Ono oukoumwan poumou nap mek tank mo namp tene.”

35 Aeránko maok, enselo maomp kar pwarokwaprá sérrá,

“Yiki Kor Spiritao amonapok koropeanánko,
yámar mekamp Kwaromp kárákáre tokwaerao
waráp pourouk woukoupá yak naenámpon.
Aenánko maok, wakmwaek amo am táráp tank napo,
Man am fákárerao nɨnɨkria sérrá,
‘Kwar Kárákáre Koramp Tárápono’rá sér mwanapon.” g 
36 Ono amwan ankwap kar sénamp te wawae: Waráp ankwapwaráp Elisabeto kor wae mér pourou námpao maok, mao kor poumou-táráp yare mek yak námpono. Wokwaek kar aropao man sérarrá, ‘Mao te táráp sámp mo, mapo yak námpono’ riapan maok, oukoumwan te wae táráp yare mek yak nánko, tokwampok yunki yak námpono. 37 Kwaro nkwakwe make ankank yoro naenámp te, man kour-sɨnaenámp kánanke yak mono.

38 Enselo am séria pwaránko maok, Maria enselén sérrá, “Ono te Tokwae Karamp tére konamp yupu ara, mao amo onan sénapnámp taknámp tak naeria te fwap tak naenámpon.” Aerá séránko maok, enselo wae man pwarará akwapámpon.

Maria akwapeaka Elisabetén nkemp kar

39 Aenko maok, am ke fek táman Maria koupour taun Nasaret meknámp fárámprá apár Judia mek akwapea faonkwekamp némpouk 40 Sekaraiamp nap mek youmpea Elisabetén ‘Gude’ nánko maok, 41 Elisabet te am kar wa nánko maok, táráp Elisabetomp yare mek kukur. Aenko maok, Yiki Kor Spiritao Elisabetomp nɨnɨk mek tokwae yakánko maok, 42 Elisabeto Marian tae fek sérrá, “Kwaro ankwap koumteouan yaewour nánko warákár konap te, oukoumwan amwan sánknámp warákár tokwae támao kámákár akwap námpono. Waráp yare mek yaknámp tárápao kor ourour tokwaerápono. 43 Ono te apae kwapwe nanko, onomp Kwar Tokwaeramp éntupwar koropea onan nkeriane? 44 Ono waráp kar wa nanko, onomp yare mek yaknámp táráp warákárria kukur námpon. 45 Kwaro amwan sérinámp kar wawia kare korop naenámpria mér napara, warákárampo.” Elisabet Marian arakrá sérimpon.

Maria Kwaromp e sakapnámp tár kar

46 Aeránko maok, Maria sérrá,

“Ono te párák Kwaromp tére konamp
yupu kwataerao maok,
mao námoku onan nɨnɨkia aropomp námpantá,
ono te Tokwae Karan aesiorá fáparáka waeaka,
onan warámpnámp Kwarén
yonkwae kárámpria warákár nampon.
Takia nanko maok,
arop ponankor
oukoumwania akwapea nánkárap kor
Kwaro onan warákár tokwae sápnámp táman
sérar mwanapon. h, i 
49 Yiki kor kwapweráp Kwar Kárákáre Tokwaerao
onan yaewour tokwae kwapwe námpon.
50 Mao éréképeanámp arop te
ankár maomp karwaok tukupea napo,
maomp tárápuao kor takrá tukupeaka,
appeyaenápo kor ankár takrá tukup napo,
Kwaromp aropomp am fárákapént yak naenámpon. j 
51 Arop, yino wae mér námpria
námokuráp nɨnɨk fek paokopiap aropan te
Kwaro náráp kárákáre tokwae fek
am fárákapan yéréperá kérép konámpono.
52 Mao kárákáre kor king fárákapan
apárok néri kákrá,
párák yakápnap aropan kingén námp niamp
yae-páráki kák námpon. k 
53 Aea fákeyakrá yae-porokwenap aropan
kwapwe kare ankank nénkria,
ankank tokwaeráp arop fárákapan
kwaporok tirá kérépámpon. l 
54 Mao nomp ouyaenápén sérimpnámp koropea
náráp tére konap arop Israelén yaewouriaka,
mao Abrahamén nɨkiaka aropompi námp te,
koropea maomp appeyaenáp fárákapan kor
ankár taki yak námpon.” m 
56 Maria arakrá séri pwarará Elisabetént yinɨnk yunk niamp arake fek yakeaka, wakmwaek warko náráp taun mek arákarrá akwapámp.

Elisabeto Jon sámpámp kar

57 Elisabet táráp tank naenámp ke korop nánko maok, mao wae poumou-tárápi tank. 58 Aenánko maok, Elisabetomp némpoukamp, maomp firáp arop, Tokwae Karao man aropompnámp kar wawia am fárákapao mént énénki warákáránk.

59 Takia maok, yukupuk yae fek táman maok, am arop fárákapao am tárápan yɨpi fárákap
‘Yɨpi fárákapnámp'an “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 kware 65 fekamp kar nkeae.
mwaria, maomp naropwar e ‘Sekaraia’ ri pap mwaria koropapon.
60 Aeapo maok, am tárápamp éntupwaro sérrá, “Mono. Yumo man te ‘Jon’ ri papenke.” o  61 Aeránko man sérrá, “Mo. Waráp firáp arop te am eráp arop yak mono.” 62 Aea maok, takrá tukupea e mér mwaria naropwarén turunkria yae fek saráp yénkép. 63 Aeapo maok, maomp top kor oukoumwan kéri yak nánko, yae fek saráp yénképrá, ‘Yao kárakére sápenk’ ria maok, am fek kumwiria arakrá sér, “Maomp e te Jon nono.” Aeránko maok, am fárákapao nɨnɨk tokwae. 64 Aeapo maok, oukoumwan kar táman Sekaraia warko kar séria maok, Kwaromp e sakapámpon. 65 Aenko maok, maomp népekamp arop nkerá kokorokor. Aeria maok, am kar te apár Judia mek you mekmwaekamp némp-némp akwapámpon. 66 Ae naenko, arop ponankor am kar waria nɨnɨk tokwaeaka arakrá sér, “Wakmwaek am táráp te mokope arop yak naenámpono?” Am fárákap te wae mér, Tokwae Karamp kárákáre te mént yak námpono.

Sekaraia Kwaromp e sakapnámp tár kar

67 Aerapo maok, Yiki Kor Spiritao ékia maomp naropwar Sekaraiamp pourouk woukoupeyakánko maok, Sekaraia profet kar fek sérrá,

68 “Nomo Israelomp Kwar Tokwaeramp e
sámpea sakap mwaro.
Am te apaeria námpanápe mao náráp fi
koumteouráp arop nomwan koropea yaewour riaka
nomwan warko éréképea fwapia kák námpon.
69 Kwaromp tére arop Devit yakámp fi mek
kárákáre kor arop ankárankamp
nomwan warko éréképanoria pap námpon.
70 Kwaromp e tokwaeráp profet fákárerao
maomp kar wariaka am táman sérrá:
71 ‘Mao te nomwan younkwe sɨrarrá
yopornap arop fákáreramp yaekamp
warko érékép naenámpono.’ p 
72 Am takámp te, Kwar te
nomp ouyaenápén aropompiaka yaewourimpon.
Mao wokwaek kar ‘Yiráp por tak nanamp’rá
sérimp kontrak kárákáre te
oukoumwan nɨki-samp yak námpon.
73 Mao nomp ounáp Abrahamén kare kar sérimp te,
oukoumwan kor wokwaek sérimpnámp taknámp
kare kar nomwan yaewour naenámpon. q 
74 Mao te nomwan yopor aropamp yae kwae mekamp
érékép námpara,
nomo te apáp mono,
ankár man loturá yakáp mwanámpono.
75 Nomo yiki yakápnámp ke fek ponankor
mao nke námp fek, yiki kare nɨnɨk fek
yae-párák kare térerá paokop mwanámpon.”
Sekaraia Kwarén warákarea pwarará náráp tárápan sérrá,

76 “Onomp táráp e! Wakmwaek te arop ponankor amwan
‘Narek Kari Yaknámp Kwaromp profet’rá sér mwanapon.
Amo mekia akwapria Tokwae Karamp mwae nánap nanapon. r 
77 Amo maomp koumteouráp arop fárákapan
‘Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épéria,
warko érékép naenámp’rá farákáp nanapon.
78 Kwaro nomwan yonkwae touweriaka
porokwe kare fek i konámpon:
Mao te yámar mekamp wakor wae
nomonámpok sámp-kérép nánko,
79 nomo kɨrɨkɨp mek yakápria
sumpwi mwaria waenámp arop fárákap
nomwan wae sáp námpon.
Mao nomwan mwae yénkép nánko,
nomo yae-párák yonkwae porokwe nɨnɨkaok
tukup mwanámpon.” s 
Sekaraia te am karan arakrá farákápámpon.

80 Wakmwaek am táráp téképria maok, maomp waemp wae kárákáreria nɨnɨk kour sámpea mao te apár mwar mek yakea, wakmwaek Israel fi nke mwanap fek érik korop naenámpon. t 

Copyright information for `YUJ