Luke 2

Maria Jisas tankámp kar

Maria mao táráp tank naenámp ke fek maok, Rom mekamp King Sisar Ogastus lo papea sérrá, “Ono koumteouráp arop ponankor e ti nanampono.” Mámá te manénkɨr kar oukoumwan e ti mo fek tiapono. Am ke fek te Kwirinius apár tokwae Siria mek kiap tokwae yoroi yakámp. Aemantá maok, koumteouráp arop ponankor námokuráp némpouk e tianoria tukup.

Josep te Devit yakámp fi mekampao námp kwamp maok, mao Galili mekamp mao yaknámp am taun Nasaret pwarará, Devitomp némpouk apár Judia mekamp taun Betlehem mek akwapámp. Mao te náráp yupu Maria arop yarerápan, nomp e tianoria warámpea akwap. a 

Am anánkwap am fek yakepo maok, Maria táráp tank naerianámp ke fek maok, Betlehem mek koropea nke nepo, arop néntép konap nap kápae te wae aropao pwi yak. Aemantá maok, Josep ntia Maria nap oupourounkrá akwapeaka bulmakaump nap mek am mek yak. Aenepo maok, Maria táráp tank naenámp ke fek maok, nae-táráp poumou-táráp tankea, waempyam fek yarokwapea bulmakau maonk pwae fári konap bokis mek am mek papámpon.

Ensel fákáre sipsip taokeyakáp konap arop fárákapan sériap kar

Am taun Betlehem yarápae fek aop mwaek sipsip wun i konap aropao náráp sipsipantá kumuruk yérékrá yakápap. Aenapo maok, Tokwae Karamp ensel maonapok koropánko maok, am fek táman Tokwae Karamp wae tokwae tákapá yak naenko maok, am aropao apáp tɨrɨnk. 10 Aeapo maok, am enselo am fárákapan sérrá, “Yumo te apápi kwapono. Wawenke! Ono yumwan kar kwapwe kare farákáprá korop nampono. Am tak namp te, arop ponankor warákár mwanapono. 11 Mámá yae fek táman Devitomp taun mek yupu ankárank táráp sámp námpono. Mao te yumwan warko érékép naenámp aropono. Mao te Krais Tokwae Karono. 12 Yumo te aran nkeaka mér kipo: Táráp waempyam mek papea yarokwapea bulmakaump maonk pwae fári konap bokis mek páte nánko amp námp aráne!”

13 Enselo makrá séránko maok, koupour kar yámar mekamp ensel fopwakwap fopwakwap koropeaka, am enselént yakápria maok, Kwaromp e sakapria sérrá,

14 “Yámar mek tokwae narek karaok yaknámp
Kwaromp e narek sampok mwaro!
Kwaro warákárnámp apárokamp arop ankwap fárákapan
man yonkwae porokwe sánk naenámpon.”

Sipsip wun i konap arop Jisasén nkeap kar

15 Am ensel fákárerao am fárákapan pwarará warko yámar mek pokapo maok, sipsip wun i konap arop fárákapao arakrá sér, “Oukoumwan nomo Betlehem mek tukupea, Kwaro nomwan wae yénképnámp ankankan nke mwaro.” 16 Aeria maok, koupour tukupea nkeapo, Maria ntiaka Josep yakepo maok, táráp te bulmakau apwar pwae fépér i konap bokis mek amp. 17 Aenánko, am fárákapao am táráp nkeaka maok, enselo am tárápao naenámp tére sérinámp karan am mwaek yakápnap aropan farákápapono. 18 Aeapo maok, arop ponankor am sipsip wun i konap aropamp kar waria maok, kokorokoriap. 19 Aeno Maria námoku te am kar ankár ponankor nɨnɨk mek tia nɨki-samp yakámpon. 20 Táte sipsip wunnap arop fárákap te am kápae kare ankank enselo séránko wawia nkeap táman, Kwarén warákárriaka náráp sipsip yakápnap mwaek arári tukupria Kwaromp e sakaprá tukupapon.

Jisasomp e ták-papap kar

21 Manénkɨr éntupwar oukoumwan arop yoro mo nánko, enselo Jisasomp e ták-papámpon. Aempan maok, wakmwaek éntupwaro am táráp tankeaka yukupuki yakeanánko maok, am tárápamp yɨpi fárákapea maok, man ‘Jisas’ ri papapon.

Simeon ntiaka Ana lotu nap tokwae mek Jisasén nkep kar

22 Me koum sik Kwaro Mosesén kar sánkámp te ará, “Éntupwaryaenáp poumou-táráp nae-táráp sámp napo te, éntupwar naropwaro am táráp Kwarén sánk kipo.” Kwaromp Kar ankwap arakrá sér, “Yumo táráp tankea nap kwamp te, ant anánkaopwe Kwarén sánk mwanapono. Am mo nánko te, ant morok wourékam kánanke anánkaopwe sánk mwanapono.” Am loao sénámpnámp taknámp, éntupwar ntia táráp wae éntupia, am anánkwapao am lo karwaokrá Jerusalem mek akwapea táráp Kwarén sánkria, ant ofa sánkep. b 

25 Jerusalem mek yaknámp arop mér, maomp e te Simeon. Am arop te yae-párák kareria Kwarén lotu i konámp. Aeria Israel firan warko érékép naenámp arop korop naeanrá yépékrá yak. Aenánko man te Yiki Kor Spiritao oupouroupá yakámpono. 26 Am Yiki Kor Spiritao am aropan wokwaek kar sérrá, “Amo te oukoumwan sumpwi mo, yiki yakria Kraisén nke nanapono.” 27 Táte Jisasomp éntupwar naropwar man sámpá koropea loao sénámpnámp taknámp Kwarén sánk neria Lotu Nap Tokwae mek koropepo maok, am Simeonén Kwaromp Yiki Kor Spiritao séránko, mao kor lotu nap tokwae mek youmpámp. 28 Aeria maok, Simeono Jisas kakapea yaek sampeyakrá Kwaromp e sakapria sérrá,

29 “Tokwae Kar e! Amo onan wokwaek sériapan
am arop amo apárokamp arop érékép naenámpria
sámp-kérép napo, ono wae nke nampono.
Amo am arop te kápae kare arop fi
nke nap fek wae nánapi pwar napono.
Am arop te wae tokwae kwapwe ara,
mao te apárokamp arop ankwap fi ponankoran
yokoránko,
am arop fi ponankor Kwaromp nɨnɨk mér mwanapon.
Táte waráp wae waráp Israel firént yak nánko,
arop ankwap firao nke nap fek
kwapwe kare naenámpon.
Makiaka ono waráp tére konamp arop fwap oukoumwan
yonkwae porokwe fek sumpwi nanampono.” c, d 
33 Jisasomp éntupwar naropwar Simeon sénámp kar táman nɨnɨk tokwae nepo maok, 34 Simeono am anánkwapan Kwar ourour sánkanoria Kwarén sériaka, Jisasomp éntupwar Marian arakrá sér,

“Ae! Amo wawae.
Kwaro mámá táráp nánapia sámp-kérép námp te,
arop Israel ankwap fárákap maomp kar ták-sɨnap
kwatae tukup napo,
ankwap fárákap maomp kar wawia warákár nap te,
am fárákapan kor éréképeanánko,
yae-párák yakáp mwanapria ninámpon.
Mao te érik fokopeyakrá yénkép nánko maok,
kápae kare aropamp nɨnɨk mek yaknámp
kwatae nɨnɨk érik farákár naenámpon.
Amwan kor oumpnámp párákap nánko,
yonkwae touwea wae nanapono.” e 
36 Simeono am kar séria pwaránko maok, profet yupu ankwap yak námp, maomp e te Ana. Mao te Asa yakámp fi mekamp, Fanuelomp namom. Wokwaek te poumou nap mek tankea yakámp yopwar te fákánek yopwar. 37 Wakmwaek poumarop sumpwi tenánko maok, kae yakrá koropea oukoumwan mao yaknámp yopwar ponankor te 84 yopwar. Aenámpara, wae mér kare. Mao te ankwap nɨnɨkaok mono, ankár, Kwarén yae-párák kar toropwap nanampria fɨr wuriria kápae kare por lotu nap tokwae mek akwap ko, kar toropwap i konámpono. Aeria maok, Kwaromp tére námp te ankár kumur yámar méntép tére saráp yak konámpono. f  38 Mao kor am ke fek Jisasomp wonae fik korop riaka, Kwarén ‘Aesio’rá sérimpono. Mao te Kwaro Jerusalem mekamp arop fárákapan warko érékép naenámpria yépékrá yakápnap arop fárákapan am tárápao korop námpan farákápámpono.

Josep Nasaret mek arákarrá akwapámp kar

39 Aenánko maok, am anánkwapao Kwaro sérimp karwaok lotu nap tokwae mek takrá térea pwarará, warko distrik Galili mekamp taun Nasaret mek akwap. g  40 Aeanepo maok, am táráp wae téképria kárákáre sámpria maok, yonkwae kour kwapwe nánko, Kwaro man nɨki yakrá yaewourrá yakámpon.

Jisas wae éri tae morokria Kwaromp lotu nap tokwae mek akwapámp kar

41 Jisasomp éntupwar naropwar te yopwar méntép Kwarén loturia Pasova
‘Pasova’: Matyu 26:17 fekamp kar fi fek nkeae.
Yae Tokwae nke neria Jerusalem mek akwap konep. i 
42 Jisas wae éntér-sámpramp yopwar yak nánko maok, am anánkwap wokwaek i konepnámp taknámp, akwapriaka Jisasén warámpea Jerusalem mek akwapepono. 43 Tá wakmwaek Pasova Yae wae ponankor pwaránko maok, wae anánkwap náráp nouroup fárákapént némpouk arákarrá akwap nepo maok, Jisas te oukoumwan Jerusalem mek yak. Tá éntupwar naropwar te Jisas Jerusalem mek yak námp mér mo. 44 Anánkwapamp nɨnɨk te, Jisas wae náráp nouroup ankwap fárákapént akwap námpan mpwe. Aeria maok, am anánkwap te wae ankárankamp yámar akwapea, kumuránko náráp nouroup arop ou mek Jisas yak mákeanria oupourounk. 45 Am anánkwapao oupourounkepo maok, Jisasén nke mono. Aeria maok, am anánkwap warko Jerusalem mek man oupourounkrá akwap. 46 Jisasén oupourounkep te yinɨnki yakea maok, wakmwaek nkepo, Jisas lotu nap tokwae mek yak. Mao te tisa fákáre ou mek kuk mek tankrá, am fárákapamp kar wará turunkuprá tank. 47 Aenánko maok, arop ponankor Jisaso nɨnɨk kour fek am arop fárákapamp kar pwarokwaprá sénámp kar wariaka kokorokor. 48 Am anánkwap wae akwapea Jisasén nkeaka korokop. Tá éntupwaro man sérrá, “Táráp e! Amo apaeritea yinan tak rape? Waráp éntupwar naropwar yino amwan yonkwae sakáp tokwaeria amwan oupourounk nempono.” 49 Nopok mao éntupwar naropwarén sérrá, “Yumo apaerá onan oupourounk repe? Ono te ankár onomp Naropwaromp nap mek yak nanamp te, yumo mér mák nepono?” 50 Aerá sénámpan maok, am anánkwap te mao sénámp kar fi am te mér mono.

51 Táte wae mao náráp éntupwar naropwarént warko arákarrá, Nasaret mek tukupea kápae kare por mao te éntupwar naropwaromp karwaokrá yak námpon. Aenánko, éntupwar te Jisas sérarnámp kápae kare kar te nɨnɨk mek sámpea nɨki-sampeyak. 52 Táte Jisaso wae tékép nánko maok, maomp yonkwae kour te kwapwe kare kare. Aenánko maok, Kwar Tokwaerao nkea warákár tokwae, tá aropao kor nkea, man warákár tokwae.

Copyright information for `YUJ