a6-7 Lu 9:22; 18:31-33
bLu 8:2-3; 23:49,55
c19-20 Ap 13:27
dLu 1:68; 2:25; Ap 1:6
e22-23 Lu 24:1-11
gLu 24:16
hLu 24:27
iJo 15:26; 16:7
jJo 14:28

Luke 24

Jisas péri kor me meknámp warko fárámpámp kar

Sande fek koumounek kar am koumteou nánákáre i konámp wel ankank nánapi pátariap am tia péri kor me mek tukup. Tukupea nke napo maok, péri worare tokwae arárákarrá koropea me fek nánkáráp tariap te am fek yak mono. Aenánko, am koumteou te me mek yinkea nke napo maok, Jisas Tokwae Karamp yákáre te am mek tank mo. Aenánko, am koumteou, máte mokopia Jisasomp yákáre tank mo námponoria nɨnɨk tokwae. Takria nke napo maok, arop anánkaopwe Jisasén papap fek wonae fik fokopeyak nepo, maomp pouroukamp waempyam te wae tákapa wae. Aenánko, am koumteou te apáp tɨrɨnkia me kor woukourrá apárok tokoreyakáp. Aenapo maok, am ensel yaworao am fárákapan sérrá, “Yumo apaeritea sumpwi pátenap meknámp fárámpea yiki yaknámp aropan oupourounk rape? Mao te mamek tank mono. Wae fárámp teane! Yumo ankár wokwaek Galili mek yakámp fek yumwan sérimp kar táman warko nɨnɨk kipo. Mao yumwan arakrá sérimpon: ‘Arop fárákapao Aropamp Tárápan kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek sánkea napo, man yaopwae porokopramp fek pukupia sumpwi pap napo, apár me mek yinɨnki yakeaka, warko fárámp naenámp’rá séri námpono.” a 

Aerá sénepo maok, tá am koumteou fárákap wae Jisaso wokwaek sérimp kar am nɨnɨkria, wae am péri kor me pwarará arári tukupea Jisaso éréképea yárak i konámp mom-sámpramp arop fárákap ntia arop ankwap fárákapan am kápae kare ankank nke nap táman farákáprá sériapono. 10 Am koumteou fárákap te Makdala mekamp Maria, tá Joana, tá Jemsomp éntupwar Maria mao yakáp napo, tá koumteou ankwap fárákapao kor méntér yakápria aposel fákáreran am kar farákápapono. b  11 Aeapan maok, am aposel fákáreramp nɨnɨk te, am koumteou te náráp yi fek nke mono, kwaporok amorikamp karan sénapan mpweria am fárákapamp kar wawia karenoria nɨnɨk moiapono. 12 Aenapo, Pita fárámprá fárakop akwapea péri kor me mek woukoupeyakrá nke nánko, Jisasén woukoupá papap waempyam mwar tank nánko nkea pwarará, warko námokuráp nap mek arákarrá akwapria, am te mokopi námponorá nɨnɨk tokwaerá akwap.

Arop anánkaopwerao Jisasén Emeus mek akwapnámp mwaeaok nkep kar

Mak 16:12-13

13 Am makár táman Jisaso éréképá yárak i konámp ou mekamp arop anánkaopwe némp kánanke Emeus mek akwap neria akwap. Jerusalem pwarará Emeus mek tukup konap te 11 kilomitanono. 14 Am arop yawor akwaprá námoku támao am Jerusalem mek koropnámp ankank táman sérarrá, 15 námoku támao turunkrá akwap nepo maok, Jisas námoku kareao am arop yaworan kɨkɨpia énénki tapokwapea tukup. 16 Aenapo maok, am arop yawor te Jisasén te nke nepao maok, man wuri nke mono.

17 Aenepo maok, Jisaso am arop yaworan turunkrá, “Yumo te apae karan sérarrá akwap repe?” Aerá sénánko, am arop yawor te fokopeyakrá yonkwae touweria maok, 18 Kliopas maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Kápae kare némpouk mwaekamp arop oukoumwan Jerusalem mek yakápria am ankank ponankor mérapono. Ae te amo ankárankampao am ke fek Jerusalem mek koropnámp ankank mér mori kwapono?”

19 Aerá séránko maok, Jisas am arop yaworan turunkrá, “Am te apae ankankono?” Aenánko nopok am arop yaworao man sérrá, “Mámá Nasaret mekamp Jisaséninap ankank mátane. Mao te profetao, Kwaro nke námp fek, tá arop fárákapao nke nap fek tére kárákáreria, kar kárákáre farákáp konámpono. 20 Nomp pris tokwae fákáre ntia Juda taokeyakáp konap arop fákárerao Gavmanomp yaek pap napo, Gavmano ‘Man yaopwae porokopramp fek pukupenk’rá sénapo, taki napono. c  21 Aenapan maok, wokwaek te yino arakrá méri námpono: Am arop te Israel firan warko yamokwap naeria námpon. Tá ankwap kar te ará: Am ankank koropnámp yae te wae yinɨnk yae akwap tenámpono. d  22 Oukoumwan yinomp ou mekamp koumteou yinan korokopá pap napono. Am te ará: Mao koumounek kar tukupea péri kor me mek nke napo, 23 Jisasomp yákáre tank mo nánko, arári koropea sérrá, ‘Yino ensel nke nánko, mao sérrá, “Jisas yiki yak námpono.” ’ e  24 Aenapo, arop ankwap fárákap yino ou mekamp tukupea péri kor me mek nke napo, am koumteou séri nap ankár take pourouráp nke napono. Aenapan maok, mao karean te nke moi napono.”

25 Táte Jisas am arop yaworan sérrá, “Yiráp nɨnɨk te épérépria profet fákáreramp kar koupour kar mér mo nepono. 26 Am te arakrá sériapono: ‘Krais te ankár manénkɨr touwe sámpea, wakmwaek pokea Kwarént wae tokwae kwapwe fek tank naenámp’ riapon.” 27 Aerá séria maok, Moseso kumwinámp kar feknámpia akwapea, profet fákárerao kumwiap kar am arop yaworao wanep fek farákápria maok, Kwaromp Buk fek Jisas námoku karean sénámp kar fi am ponankor farákápámpono. f 

28 Takrá tukupea, am arop yaworao akwap nerianep némp wonae fikria, Jisas te wae némp kámá-pwarará kánámpár akwap naeria námp niamp. 29 Aenámpantá maok, am arop yaworao Jisasén sérrá, “Wae yámar porokor nánko, kɨrɨkɨp naereane! Amo yinont mapek yakae.” Aerepo maok, Jisaso wae am arop yaworént nap mek akwap. 30 Tá wakmwaek tankáprá fáneria nepo, Jisas méntér tankria pan sámpea Kwarén ‘Aesio’rá séria pwarará, fékéria arop yaworan nénk. 31 Aenánko am arop yawor wae Jisasén wuri nkeria, mér nepo, Jisas kwaporok am fek moyak nánko, am arop yawor te warko man nke mo. g  32 Aeria maok, námoku támao sérrá, “Wɨ! Nomo mwaeaok korop námp fek nomwan kar farákápria, Kwaromp Buk fek yaknámp nɨnɨk fi kor farákáprá sénánko, am ke fek táman nomp nɨnɨk mek párákap nánko, nomo korokopria nomp nɨnɨk érik farákára námpono.”

33 Am arop yawor takrá séri pwarará, am kumur mek táman fárámprá Jerusalem mek arákarrá akwapea Jisas éréképea yárak i konámp mom-sámpramp arop ntia maomp nouroup ankwap fárákap koupoukour tankáp napo, am mek akwap. 34 Aenepo maok, am fárákapao sérrá, “Wae kare kar Jisas Tokwae Kar te warko fárámpeanánko, Saimono man wae nke námpono!” 35 Aerapo maok, tá am arop yaworao kar mao mwaeaok nkenep kar am farákáp. Aeria maok, am arop yaworao sérrá, “Mao te pan fékéria yinan ti-sáp nánko, yino wae wuri nke nempon.”

Jisaso éréképá yárak i konámp arop man nkeap kar

Matyu 28:16-20; Mak 16:14-18; Jon 20:19-23; Aposel 1:6-8

36 Oukoumwan táman am kar sérarrá tankáp napo, Jisas námoku kwaporok kuk fokopeyak. 37 Aenánko maok, am arop fárákap nkerá paokoprá, waemp ritea kokorokoria apáp tɨrɨnk. 38 Aenapo maok, Jisaso am fárákapan yoporrá, “Yumo apaeritea kokorokoria nɨnɨk tokwae rape? 39 Yumo onomp pu yae má nkenke. Ono kare támao nampono. Yumo onomp pourouk sámpá nkenke. Waemp te ononampnámp maknámp émiráp kour yak mono.” 40 Aerá séri pwarará, am fárákapan náráp pu kor yae kor yénkánko, 41 am fárákap nkea warákáránk napao maok, oukoumwan fwapia mér moria nɨnɨk tokwae. Aenapo, Jisaso am fárákapan sérrá, “Ae te fɨr tank mákáne?” 42 Aeránko éntékam tákáre yankapramp sánk napo, 43 mao sámpea am fárákapao nke nap fek fár.

44 Aeria am fárákapan sérrá, “Ono wokwaek oukoumwan yumont yakamp fek ono yumwan wae sériamp támaono: ‘Kápae kare ankank wokwaek onan korop naenámpan Moseso kumwimp lo, tá profet fákárerao kumwiap kar, tá Buk Song fek kumwiap kar am te waeman ankár take pourouráp korop naenámp’rá sériampon.” 45 Aerá sériaka, am fárákapao Kwaromp Buk fek yaknámp kar nɨnɨk sámpanáponoria h  46 arakrá sér, “Kwaromp Buk fek arakrá sénámpon: ‘Krais te ankár touwe sámpea yinɨnk kumur fek warko ankár apár me meknámp fárámp naenámpon. 47 Aeanánko, maomp e fek arop fárákapao kápae kare arop firan kar farákáp napo, arop fárákap kwatae nɨnɨk pwarará, Kwaronámpok korop napo, mao am fárákapamp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon. Onomp tére, onomp yárak ponankor yumo yumokuráp yi fek nkea, yumokuráp woupwi fek wawi napara, yumo ankár Jerusalem meknámpia, ankwap némpouk mwaek am kar ponankor farákáprá paokop kipo. 49 Yumo wawenke: Yumwan onomp Naropwaro ‘Yiki Kor Spirit sámp-kérép nanamp’rá sérimp te, ono wae oukoumwan yumonapok sámp-kérép nanampono. Aeno yumo ankár Jerusalem mek yakáprá yépék napo, am yámar mekamp kárákáre yiráp pourouk ékia woukoup naenámpono.” i 

Kwaro Jisasén warko warámpea yámar mek pokámp kar

Mak 16:19-20; Aposel 1:9-11

50 Jisaso am fárákapan takrá séri pwarará, éréképá akwapea, némp kánanke Betani mekria maok, am fárákapao yakápnap mwaek yae nareki fákeyakrá am fárákapan ourour nénk. 51 Am ourour nénkrá yak nánko, Kwaro Jisasén wae warámpea yámar mek pok nánko, Jisas wae am fárákapan pwar. 52 Aenánko, am fárákap kwaráp torokomprá man lotu. Takia pwarará, wae warákáránkia Jerusalem mek arári tukupapono. j  53 Tá kápae kare por lotu nap tokwae mek yakáprá, Kwaromp e sakapiapono.

Copyright information for `YUJ