Mark 15

Jisasén Pailatonámpok warámpá tukupap kar

Koumounek kar pris tokwae fákáre ntia Juda taokeyak konap arop fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop fákáre, tá ponankor kaunsil fákáre makia maok, koupoukarrá am mwanap kar pap. Takia pwarará, wakmwaek Jisasén sámpea yaek sen fek yarokwapea santukupea, Rom mekamp arop érékép-tank konámp gavman Pailatonámpok santukup. Aeapo maok, Pailato man turunkrá, “Amo Juda firamp king nie?” Aerá séránko maok, Jisaso maomp kar pwarokwaprá maok, “Wae amoku sénap támaono.” Aeránko maok, pris tokwae fákárerao Jisas tak moimp karan kwekárrá nkwakwe make kar farákáp. Aeapo maok, Pailato man warko turunkria maok, “Amo wa napo, amwan kápae kare kar sénap máte, nopok kor ankwap kar sér mo nie?” Aeránko maok, Jisaso kor ankwap kar pwarokwaprá sér mo nánko maok, Pailat nɨnɨk tokwae. a 

Pailato ‘Takenk’rá sénánko Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupap kar

Matyu 27:15-26; Luk 23:13-25; Jon 18:39-19:16

Yopwar méntép Pasova fári konap yae fek Pailato fákapá yaknámp arop ankárank aokorop pwar konámp. Am te koumteouráp aropao arop ankárank fákapá yak námp maomp e sénapo, Pailato am arop aokorop-pwar konámpon. Am ke fek te arop ankwap gavmanén yorowaria arop sumpwi yénképia napo, gavman am fárákap fápákamánkia kák tenapo, yakáp napon. Am ou mek arop ankárankamp maomp e te Barabas. Aeria maok, am koumteouráp aropao kor Pailatén ‘Wokwaek i konámpnámp taknámp, arop kalabus mekamp ankárank sámp-kérépae’rá sér. Aerapo maok, Pailato nopok am fárákapan arakrá turunk, “Yumo te ono yumo Judamp king, man sámp-kérépenkria nape?” Am takrá turunk námp te apae riteanápe, Pailato wae mér, 10 pris tokwae fákárerao Jisasén párák kokwarokria warámpá korop tenapantá. b  11 Aenámpan maok, pris tokwae fákáre koumteouráp aropan, takrá sérenkria fopwaoka wae napo maok, am fárákapao Pailatén ‘Amo Jisasén te sámp-kérép kwapono. Barabasén sámp-kérépae’ ria wae. 12 Aerapo maok, Pailato warko turunkrá, “Yiráp nɨnɨk te mámá arop yumo ‘Judamp king’ ri konap man te mokopaeria nape?” 13 Aeránko maok, táte am fárákapao warko sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke!” 14 Aerapo maok, Pailato am fárákapan sérrá, “Apae riteanono? Mao te apae kwatae nɨnɨki námpon?” Aerá turunkámpan maok, am fárákap ankár kárákárea waeria sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke!” c  15 Aerapo, Pailato am koumteouráp aropao warákáranáponoria Barabasén am arop fákáreaonapok sámp-kérép. Aeria mao sénánko, soldia Jisasén wip ain fekamp nil tokoropeyak námp fek am fek porokwapá pwarará maok, yaopwae porokopramp fek pukupenkria soldiamp yaek sánk.

Soldia fákárerao Jisasén amomoria wouroumprá sénap kar

Matyu 27:27-31; Jon 19:1-3

16 Aenko am soldia fákárerao Jisasén warámp santukupea Rom mekamp kiap tokwaeramp nap népikria maok, soldia ponankor ‘Koropenk’ ria wumwi. 17 Am fárákapao maomp waempyam worokwapea papria maok, kingo yirɨmp konámp niamp waempyam noumouri fek Jisasomp pourouk yirɨmp. Tá wiráp paok wi moukoupea kingo yirɨmp konámp kumpan wounáprá maomp me korok yirɨmpá pwar. 18 Am soldia fákárerao wouroumpria sérrá, “Yo...! Juda firamp king e!” 19 Aeria maok, am fákárerao man yaopwae fek me korok fuk. Tá am fárákapao man atopria táman e tokwae sánk námpria wouroumprá maomp wonae fik kwaráp torokomp. d, e  20 Am fákárerao man wouroumpea pwarará, maomp pouroukamp waempyam noumouri worokwapea paprá, tá námokuráp waempyam am yirɨmpea maok, man yaopwae porokopramp fek pukup mwaria taun younkwek santukup.

Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupap kar

Matyu 27:32-44; Luk 23:26-43; Jon 19:17-24

21 Aleksander ntiaka Rufusomp naropwar Saimon Sairini meknámp koropeaka, taun mek akwap naerianánko maok, táte am fákárerao man, Jisasomp yaopwae porokopramp sámpaeria kárákáre.

22 Am fárákapao Jisasén santukupea faonkwek Golgota mek. Am faonkwe e fi te ‘Arop Me Kor Yaknámp Apár’rá sér i konapon. 23 Arop ankwapao Jisasén wain ntiaka touwe námpare yak naenámp marasin mént ouroukoupea sánk mwaria napo maok, Jisaso fár mo. 24 Am soldia fákárerao Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupia pwatea maok, yakáprá satu pilairiaka, wa mokop kárákáreaka am waempyam ankank tianrá nke mwaria. f 

25 Man yaopwae porokopramp fek koumounek sárakok ke námp fek pukupapono. 26 Aetea maok, narek me kor yarápae fek arop am fek kotia pukupnap kar kumwiria maok, arakrá sér: Juda Firamp Kingono. 27 Aetea arop yorowaria ankank pouroukoupnep arop anánkaopwe wonae fik am fek ankwapan yae-párák mwaek, ankwapan yae-mánkwan mwaekia pukupapono. 28 Aeapara Kwaromp Buk fekamp kar ankárankamp yak námp máte oukoumwan te kare karono. Am kar te arakrá sénámpon: ‘Aropao man kwatae nɨnɨkinámp aropént koumpá pwar napon.’ g 

29 Aetea maok, koumteouráp arop fákárerao mwaeaok tukup koroprá man wouroump-sérria maok, “Amo, lotu nap tokwae soumpouriaka yinɨnk yae fek warko ti nanamp ri konap aropao nap. 30 Oukoumwan te amoku támao yaewouria yaopwae porokopramp pwarará ékae!” h  31 Tá pris tokwae fákáre, lo yénkrá farákáp konap arop fákárerao kor man wouroump. Námoku támao sérarrá arakrá sér, “Mao te wokwaek fikamp aropan yaewouri námpao maok, námoku te yaewour naenámp pourou mono. 32 Mao te Krais, Israel firamp kingao námp kwamp te, yaopwae porokopramp am pwarará ék nánko, nomo man nkeaka man te Krais karenorá mér mwaro.” Tá arop yawor Jisasént yaopwae porokopramp fek pukup napao kor man wouroumpepono.

Jisas wae sumpwimp kar

Matyu 27:45-56; Luk 23:44-49; Jon 19:28-30

33 Yámar kukkwaraokánko, kumur niamp kɨrɨkɨp tokwae kar apár ponankor oupouroupeyakrá akwapea 3 kilok. 34 Aenko am ke fek táman Jisas tékén arakrá wumwi, “Eloi, Eloi, lama sabaktani?” Makrá sérimp te arak: “Onomp Kwar e, onomp Kwar e, amo onan apaerá pwararape?” i  35 Aeránko arop ankwap fárákap wonae fik am fek yakáp nap wawia maok, sérrá, “Wawenke! Mao te Elaijan wumwi námpon.” 36 Aerapo maok, arop ankwap ankárankamp fárakoprá akwapea yao yir niamp fek top i konámp wain ént mek anámpeaka Jisaso fáranoria yaopwae fek norokarea sánk. Aeria maok, am aropao sérrá, “Nomo yépékrá yakáp mwaro. Elaija te koropea aokoropea sámpék ni mokopon nke mwaro.” j  37 Aeapo maok, Jisaso tékén fépéna waeria maok, wae worokor.

38 Aenánko maok, Jisas worokorámp ke fek te, waempyam tokwae lotu nap tokwae mekamp aokore kuk mek ménki fek nánkáráp tariap te nareknámpiaka pearákarrá ékia fu fek por-pwar nánko maok, am waempyam anánk mwaek peari yak. k  39 Tá soldia fi éréképá yak konámp kepteno Jisas yakámp fek wonae fik fokopeyakea Jisas worokor námp nkea arakrá sér, “Kare karono. Mámá arop máte Kwaromp Tárápono!”

40 Koumteou ankwap fárákapao kor panek tae morok yakáprá maok, yérépékrá yakáp. Ankwap ankárank maomp e te Magdala mekamp Maria, ankwap te Maria, nánae Jems ntiaka Josesomp éntupwar, tá ankwap te Salome. 41 Am koumteou te Jisas wokwaek Galili mek yakámp ke fek maomp wakmwaek tukuprá man yaewouriapono. Tá Jisas Jerusalem mek koropánko, koumteou kápae kare mént tapokwapea koropap fek, mao kuri am fek yakápiapon.

Jisasomp yákáre péri kor me mek papap kar

Matyu 27:57-61; Luk 23:50-56; Jon 19:38-42

42 Kumuran taun Arimatea mekamp Josep korop. Mao te Kaunsil ankwap koumteouráp arop nke nap fek e kwapweráp arop, tá mao kor Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp keantá yépékrá yak konámp. Oumpouran te anepér i konap yae ara, oukoumwan te ankank nánapnap yaenon. Aeria maok, Josep te Pailatén nkea apáp mono, youmpea maok, man sérrá, “Ono te Jisasomp yákáre sámpá akwapá pap nae rae.” 44 Aeránko maok, Pailato nɨnɨk tokwaeria maok, man sérrá, “Mao te wae sumpwi námp nie?” Aeria maok, keptenén koropae ritea man turunkrá, “Jisas te wae sumpwi námp nie?” 45 Mao wae keptenomp kar wawia, Josepén sérrá, “Amo akwapea am yákáre sámpae.” 46 Aeránko maok, Josepo akwapeaka waempyam wupwi mani fek sámpea maok, tá akwapea narekamp Jisasomp yákáre sámpá ékia am waempyam wupwi fek papea yarokwap. Aea sakwapea péri me wokwaek yoroiap me mek papria maok, Josepo péri kárakére tokwae fáparákarrá youmpea péri me táp fek woukoupá pwar. 47 Aenko Makdala mekamp Maria ntia Josesomp éntupwar Maria am anánkaopwerao Jisasén pap nap wae nkea méri pwarará akwap.

Copyright information for `YUJ