‏ Luke 22:39-46

A Gecsemáné-kertben

Mt 26,36-46; Mk 14,32-42; Jn 18,1-2

39Ezután kiment, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is. 40Amikor odaért, ezt mondta nekik: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.“ 41Aztán eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre esve imádkozott: 42„Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mégis ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd.“ 43Akkor egy angyal jelent meg a mennyből, és erősítette őt. 44Haláltusájában még buzgóbban imádkozott, és verítéke olyan volt, mint a nagy vércseppek, amelyek a földre hullanak.

45Miután imádkozása után fölkelt, tanítványaihoz ment, akiket alva talált a szomorúságtól. 46Ekkor így szólt hozzájuk: „Miért alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.“
Copyright information for HunEIV