Mar 5:21-43 | HunEIV | STEP | Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és ő a tenger mellett maradt.

‏ Mark 5:21-43

Jairus leányának feltámasztása. A vérfolyásos asszony meggyógyítása

Mt 9,18-26; Lk 8,40-56

21 Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és ő a tenger mellett maradt. 22 Íme, eljött a zsinagógai elöljárók egyike, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lábai elé borult, 23 és esedezve kérte: „Az én leánykám halálán van, jöjj, tedd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.“

24 El is ment vele, és nagy sokaság követte őt, és ott tolongott körülötte. 25 Egy asszony pedig, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt, 26 és sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett; 27 amikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, megérintette annak ruháját 28 mert ezt mondta: „Ha csak ruháit érinthetem is meg, meggyógyulok.“ 29 És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérezte testében, hogy kigyógyult bajából.

30 Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és ezt mondta: „Kicsoda érintette meg az én ruháimat?“

31 És mondták neki az ő tanítványai: „Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda érintett meg engem?“

32 És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte. 33 Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve ment oda, és elé borult, és elmondott neki mindent igazán. 34 Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.“

35 Még beszélt Jézus, amikor odajöttek a zsinagóga elöljárójától, ezt mondván: „Leányod meghalt; miért fárasztod tovább a Mestert?“

36 Jézus pedig, amint hallotta, a beszédet, amit mondtak, azonnal mondta a zsinagógai elöljárónak: „Ne félj, csak higgy!“

37 És senkinek sem engedte, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. 38 És odament a zsinagógai elöljáró házához, és látta a zűrzavart, a sok siránkozót és jajgatót, 39 és bemenve, ezt mondta nekik: „Miért zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.“ 40 Erre kinevették őt.

Ő pedig mindenkit kiküldve, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját és a vele levőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt. 41 Majd megfogva a gyermeknek kezét, ezt mondta neki: „Talitha, kúmi!“ – ami megmagyarázva azt jelenti: „Leányka, néked mondom, kelj föl!“ 42 És a leányka azonnal fölkelt és járt, mert tizenkét esztendős volt. Azok pedig nagy csodálkozással elámultak. 43 Ő pedig erősen megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondta, hogy adjanak enni neki.