Matthew 17:1-13
Jézus megdicsőülése
Mk 9,2-13; Lk 9,28-36
1Hat nap múlva magához vette Jézus Pétert, Jakabot és annak testvérét Jánost, és felvitte őket magával egy magas hegyre. 2Elváltozott előttük, és arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig fehér lett, mint a fényesség. 3És íme, megjelent neki Mózes és Illés, akik beszéltek vele. 4Péter pedig megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építünk itt három hajlékot, neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.“ 5Még beszélt, mikor fényes felhő borította be őket, és íme, szózat szólt a felhőből, mondván: „Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok!“ 6És a tanítványok, amint ezt hallották, arcra estek, és igen megrémültek. 7Jézus pedig odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és ne féljetek!“ 8Mikor pedig szemeiket felemelték, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül. 9Mikor a hegyről lejöttek, megparancsolta nekik Jézus: „Senkinek se mondjátok el, amit láttatok, amíg fel nem támadt az Emberfia a halálból.“ 10És megkérdezték őt tanítványai: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?“ 11Jézus pedig így felelt nekik: „Illés bizony eljön előbb, és mindent helyreállít. 12De mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel őt, hanem azt művelték vele, amit csak akartak. Ugyanígy az Emberfiának is szenvednie kell majd miattuk.“ 13Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szólt nekik.
Copyright information for
HunEIV