Matthew 28:1-10
Jézus feltámadása
Mk 16,1-11; Lk 24,1-12; Jn 20,1-18
1A szombat végén, a hét első napjára virradóan kiment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 2És íme, nagy földrengés támadt, mert az Úrnak angyala leszállt a mennyből, és odament, elhengerítette a követ a sír szájáról, és ráült arra. 3Tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó. 4Az őrök pedig a tőle való féltükben megrettentek, és olyanokká lettek, mint a holtak. 5Az angyal pedig megszólalt, és ezt mondta az asszonyoknak: „Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondta. Gyertek, lássátok a helyet, ahol feküdt az Úr. 7És menjetek gyorsan, mondjátok meg tanítványainak, hogy feltámadott a halálból, és íme, előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek.“ 8És gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel, futottak, hogy megmondják tanítványainak. 9Amikor pedig mentek, hogy megmondják tanítványainak, íme, szembejött velük Jézus, s ezt mondta: „Legyetek üdvözölve!“Azok pedig odamentek hozzá, megragadták lábait, és leborultak előtte. 10Akkor ezt mondta nekik Jézus: „Ne féljetek, menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.“
Copyright information for
HunEIV