Deuteronomy 27
Szertartás a Jordán átlépésekor
1És megparancsolta Mózes, meg Izrael vénei a népnek, mondván: őrizzétek meg mind a parancsolatot, melyet én ma nektek parancsolok. 2És lesz, ama napon, melyen átvonultok a Jordánon az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, állíts föl magadnak nagy köveket és meszeld be azokat mésszel, 3és írd rájuk a tannak minden szavait, mihelyt átvonultál; azért, hogy bemehess az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, a tejjel-mézzel folyó országba, amint szólt hozzád az Örökkévaló, őseid Istene. 4És lesz, mihelyt átvonultatok a Jordánon, állítsátok föl a köveket, amit én ma nektek parancsolok, az Évol hegyén és meszeld be azokat mésszel.Oltár építése
5És építs ott oltárt az Örökkévalónak, a te Istenednek, kövekből való oltárt, ne emelj azokra vasat. 6Egész kövekből építsd az Örökkévaló, a te Istened oltárát és mutass be azon égőáldozatokat az Örökkévalónak, a te Istenednek; 7vágj vágóáldozatokat és edd meg ott; és örvendj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt. 8És írd a kövekre a tannak minden szavait egész értelmesen.„Noblesse oblige”
9És szólt Mózes és a levita papok egész Izraelhez, mondván: Figyelj és halljad Izrael! E napon lettél az Örökkévaló, a te Istened népévé! 10Hallgass tehát az Örökkévaló, a te Istened szavára és tedd meg parancsolatait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok.Az ünnepélyes áldás és átok módja
11És megparancsolta Mózes a népnek ama napon, mondván: 12Ezek álljanak, hogy megáldják a népet a Gerizim hegyén, mihelyt átvonultatok a Jordánon Simon, Lévi, Júda, Isszáchár, József és Benjámin. 13Ezek pedig álljanak az átoknál az Évol hegyén: Rúben, Gád, Ásér, Zebúlun, Dán és Náftáli. 14És szólaljanak meg a leviták és mondják Izrael minden férfiának fennhangon:Az ünnepélyes átok
15Átkozott a férfi, aki készít faragott képet vagy öntött bálványt, utálatára az Örökkévalónak, mester kezeművét és titokban fölállítja! És feleljen az egész nép és mondja: Ámen! 16Átkozott, aki megveti atyját és anyját! És mondja az egész nép: Ámen! 17Átkozott, aki eltolja felebarátja határát! És mondja az egész nép: Ámen! 18Átkozott, aki félrevezet vakot az úton! És mondja az egész nép: Ámen! 19Átkozott, aki elhajlítja jogát az idegennek, árvának és özvegynek! És mondja az egész nép: Ámen! 20Átkozott, ki hál atyja feleségével, mert felfedte atyjának leplét! És mondja az egész nép: Ámen. 21Átkozott, ki hál bármely barommal! És mondja az egész nép: Ámen. 22Átkozott ki hál nővérével, atyjának leányával vagy anyjának leányával! És mondja az egész nép: Ámen. 23Átkozott, ki hál napával! És mondja az egész nép: Ámen. 24Átkozott, aki agyonveri felebarátját titokban! És mondja. az egész nép: Ámen! 25Átkozott, aki vesztegetést elfogad; hogy megöljön valakit, ártatlannak vérét ontva! És mondja az egész nép: Ámen! 26Átkozott, aki nem tartja fenn a tannak szavait, hogy megtegye azokat! És mondja az egész nép: Ámen!
Copyright information for
HunIMIT