aCsel 4,25-27
bJób 29,10-23
cJób 29,9-23
dJób 29,12-14
eZsolt 46,7
f1Sám 13,14 1Sám 16,1-13 Mik 4,7
gÉsa 59,17 1Thess 5,8
hZsolt 82,8 Zsolt 22,28
iPéld 29,16
jZsolt 34,13-15
kZsolt 1,3 Zsolt 112,1-3
lJób 29,11
mZsolt 25,19

Job 29:10-23

10Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak. a 11A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették. b 12A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt. c 13Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem. d 14Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége. e 15A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém. f 16Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem. g 17A vaknak én szeme valék, és a sántának lába. h 18A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém. i 19Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala. 20Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim. j 21Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat. k 22Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben. l 23Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra. m
Copyright information for HunKar