Job 30:3-8

Jób leírja mostani nyomorúságát

3 Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna. ^a 4 Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett! ^b 5 Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot. ^c 6 A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök. 7 Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt. ^d 8 Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.