Luke 23:26-49

26És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala. a 27És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak. b

Jézus a fájdalomútján

28Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után. c 29Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt. d 30Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon. e 31Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak! f 32Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket! g 33Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán? h 34Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek. i

Jézus megfeszíttetése és halála

35Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől. j 36Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot. k 37És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja. l 38Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt. m 39És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat! n 40Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya. o 41A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is! p 42Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! q 43És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett. r 44És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban! s 45És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban. t 46Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig. u 47És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. v 48És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala. w 49Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala. x
Copyright information for HunKar